EU-csatlakozás, kampány, vagy információ?; EU Konvent: egyházügy, kisebbségek; Magyarország szerepe az iraki konfliktusban

EU csatlakozás, tájékoztatás, EU Konvent: egyházügy, kisebbségek, Magyarország szerepe az iraki konfliktusban

    Dr. Szájer József országgyűlési képviselő, az Országgyűlés alelnöke, az EU-Konvent tagja sajtóbeszélgetésen találkozott a soproni és a régiós média képviselőivel a soproni Arcus étteremben, ahol, többek között a régiót és a várost érintő fontosabb kérdésekről is szólt.
    Dr. Szájer József az Európai Uniós csatlakozással kapcsolatban kifejtette: a Fidesz szerint, nem az emberek meggyőzése érdekében folytatott, médiakampányra van szükség, hanem arra, hogy a csatlakozással kapcsolatos kérdéseikre konkrét válaszokat kapjanak. Ezért a Fidesz a csatlakozásig való időszakra meghirdette a polgárokkal történő párbeszéd programját, amelynek első lépése a 2004 - Találkozás a polgárokkal.

Dr. Molnár Ágnes a Polgári Összefogás képviselője és  Dr. Szájer József országgyűlési képviselő a sajtótájékoztatón

    A Fidesz tisztségviselői és képviselői egyrészt különböző formákban beszélgetéseket kezdeményeznek az emberekkel, másrészt megpróbálják rávenni a kormányt, arra, hogy a felmerülő kérdésekre válaszoljon.
    Dr. Szájer József kifejtette: elsősorban a minisztériumokban találhatók meg azok az információk, amelyekre az emberek várnak. Ezért elindítják a “megkérdezzük a minisztert” programot, amely keretében a következő tíz napban az EU-val kapcsolatos kérdéseket egy internetes honlapon lehet feltenni. A Fidesz vállalja, hogy országgyűlési képviselői a beérkezett kérdéseket a Parlamentben nyilvános interpelláció, kérdések, azonnali kérdések, illetve írásbeli kérdések formájában felteszik a kormánynak és reméli, hogy a kérdezők kompetens válaszokat is kapnak majd.
    A Fidesz meggyőződése, hogy az emberek információ igényét kell kielégíteni.
    - Ez a leghatékonyabb meggyőző program, amelynek segítségével az európai uniós csatlakozást bizalommal, várakozással és pozitívan fogadják - szögezte le az országgyűlési képviselő, hozzátéve: nem az adófizetők pénzéből fizetett több milliárdos mesterséges kampányokat kell gyártani, és a politikai erőknek sem egymással kell vitatkozniuk: az embereket foglalkoztató kérdésekre kell választ adniuk.
    Az eddigi uniós csatlakozások tapasztalatai világosan megmutatták, hogy azok a társadalmi rétegek, azok az országok illeszkedtek sikeresen be az Európai Unióba, akik stratégiát tudtak építeni a csatlakozásra.
    Magyarországon sok még a teendő: a mezőgazdasági termelők esetében, ahhoz, hogy az európai normáknak megfelelően folytatni tudják őstermelő, vagy kistermelői tevékenységüket nagyobb beruházásokra van szükségük, különben alulmaradnak a versenyben.

    Sopron és a Kisalföld vonatkozásában az uniós csatlakozás elsősorban a hivatásszerűen mezőgazdasággal foglalkozók, piacra termelők számára fog előnyt jelenteni, valamint hátrányt jelenthet azoknak, akik ezt háztájiban, kiegészítő tevékenységként végzik, mert a kapacitásuk, eszközeik nem lesznek elegendőek a kiszélesedett versenyben - jelentette ki az országgyűlési képviselő, hozzátéve: Ezért összefogásra lesz szükség az értékesebb berendezések megvásárlására.
    Dr. Szájer József azt is elmondta, hogy az országgyűlési képviselők – mivel a csatlakozási szerződés példányaival még nem rendelkeznek – meg kell, hogy megszerezzék a kormánytól azokat az információkat, amelyek számukra fontosak.
    Az országgyűlési képviselő szólt a Sopronban tervezett EU csatlakozással kapcsolatos információs programokról. Március 31-én kerül sor, arra négypárti találkozóra, amelyen a soproni származású országgyűlési képviselők részvételével a négy parlamenti pártnak lesz lehetősége arra, hogy elmondja véleményét.
    A Fidesz szervezésében, Dr. Szájer József vendégeként március 6-án Sopronba látogat az Osztrák Köztársaság nagykövete, aki a soproni lehetőségekről tájékozódik, ugyanakkor az esemény a város vezetőinek is lehetőséget nyújt az EU-csatlakozás kérdésében történő, a nagykövettől való közvetlen tájékozódásra.
    A közeljövőben Magyarország Európai Uniós felkészülését információkkal segítő konferenciát is terveznek.

    Az EU Konvent tagjaként Dr. Szájer József elmondta: az ő javaslatára megszülethet Európa első alkotmánya, amellyel kapcsolatban az utóbbi időszak két fontos témája szintén az ő nevéhez kötődik. Az egyik az egyházügy, az európai hitbéli hagyományok Európa Alkotmányban való megjelenítése.
    A Konvent nyilvánosságra hozta a készülő alkotmány első 14 paragrafusának szövegét, amelyhez Dr. Szájer József az európai néppárthoz tartozó képviselőkkel együtt 24 módosító indítványt adott be.
    A képviselő második önálló indítványa a kisebbségek védelmével kapcsolatos szabályok rögzítése.
    Az első indítvány szövege, amely a lengyel alkotmány preambulumából venne át egy általános jellegű megfogalmazást, a következőképpen hangzik:
    “Az Unió értékeihez hozzátartoznak mindazok értékei, akik hisznek Istenben, mint az igazság, az igazságosság, a jó és a szép forrásában, valamint mindazok, akik e hitet nem osztják, és eme egyetemes értékeket más forrásból eredeztetik.”
    Jozef Glemp bíboros, lengyel prímás az indítvánnyal kapcsolatban a konvent elnökének támogatását kérte, amelyet II. János Pál pápa is megemlítette a vasárnapi prédikációjában.
    - Ez a megfogalmazás ugyan valamennyiünk értelmezése szerint a kereszténységre, a közös európai hagyományokra vonatkozik, azonban szövegében nem zár ki egyetlenegy más vallást sem és azokra sem vonatkozik negatívan, akik ezt a hitet nem vallják. Olyan megfogalmazást kerestünk, amely nyitott, mindenki számára elfogadható - jelentette ki Dr. Szájer József.
    A csatlakozó országok számára ez nagyon fontos, ugyanakkor Nyugat-Európában is, tekintettel arra, hogy ott még nagyobb mértékű a szekularizáció mint Kelet- és Közép-Európában, ebből következően az Európai Alkotmány sikerét is elősegítheti az, hogy ha egy ilyen passzus belekerül.
    Az egyházakkal történő rendszeres párbeszédre vonatkozóan, a képviselő már találkozott a katolikus és evangélikus egyház vezetőivel és a napokban sor kerül a református és zsidó egyházak vezetőivel való találkozóra.
    A második, kisebbségek ügyének megfogalmazásáról szóló indítványában Dr. Szájer József azt javasolta, hogy az Európai Unióban álljon fel egy olyan intézmény, amely az adott országokban élő kisebbségek a fórumává válhat, és segíti az unió döntéshozási mechanizmusában a kisebbségek jogainak védelmét, annak hatékonyabb megjelenését.
    Az Európai Unió jelenlegi szabályaiban nincsenek jelenleg erős kisebbségvédelmi intézmények. Ebből következően az Európai Uniós szabályok egy fontos hiányát elégítené ki ez a javaslat, amelyet Dr. Szájer József első lépésként vitaindítónak szánt, mert, mint kifejtette: az uniós tagállamok nem érzékenyek ezekre a kérdésekre, viszont az új csatlakozókkal az EU-ba kerülők között, lesznek jelentős kisebbségi csoportokkal rendelkezők is.

    Az iraki konfliktussal kapcsolatban jelezte: a Fidesz nagyon sajnálja, hogy a Magyar Köztársaság kormánya a háború oldalára áll, és a háborús konfliktusban egyfajta kezdeményező szerepet is vállalt, szemben az Európai Unió tagországainak többségével, amelyek ebben a kérdésben tartózkodóbbak voltak.
    Hangsúlyozta: A Fidesz el tudja fogadni, hogy az Egyesült Államoknak vannak speciális érdekei, és azt is, hogy az Egyesült Államok ma a legjelentősebb hatalom a világon, akivel, ebből következően, akár saját biztonsági érdekeinek tekintetében is jó, baráti kapcsolatokat kell ápolnunk, de – mint mondta – "nem kell ezt túlzásba vinni", és az EU-s csatlakozás rovására végezni, amelynek sajnálatos jele volt a francia köztársasági elnök éles szavakkal történt kirohanása.
    A Fidesz feladatának tartja, hogy Magyarországnak a konfliktusban való túlzottan aktívnak mondható részvételét csökkentse, hiszen a taszári bázis működtetése önmagában is egy nagyon aktív szerepvállalást jelent. A Fidesz egy világos és határozott magatartást tanúsít, amely tiszteletben tartja Magyarország az atlanti szervezet iránti elkötelezettségét, ugyanakkor egyidejűleg megpróbálja biztosítani azt, hogy az ország a legkisebb mértékben sodródjon bele a háborús konfliktusba - mondta a politikus, aki a kormányzat elhibázott lépésének nevezte azt, hogy Magyarország "ilyen megalázó helyzetbe került";
    - Ez a helyzet elkerülhető lett volna, ha konzultáció történik a politikai pártokkal és talán bölcsebben döntött volna maga a miniszterelnök is - szögezte le.
 
    Kérdésekre válaszolva kifejtette: a várhatóan májusban tartandó Fidesz-kongresszus a párt jelentős átalakulását hozza majd. A célja az, hogy a Fidesz nyitottá, befogadó párttá váljon, amelynek szervezeti feltételeinek megteremtése érdekében, részben, módosulna a párt jelenlegi területi szerveződése, amelyek mellett, sok tekintetben új politikai és szakmai szerveződések is megjelennének. A szakmai szervezet átalakulásával számos tagozat jönne létre, amelyek képviselettel rendelkeznének a Fidesz felső vezetésében.

    A város helyzetével kapcsolatosan az országgyűlési képviselő kifejtette:
    - Mind megyei, mind országos szinten minden Sopronhoz kötődő képviselő a saját területén igyekszik elősegíteni a város működését segítő forrásoknak a városba juttatását.
    - Együttműködésre van szükség, a legutóbbi alkalommal, áttekintettük a költségvetési helyzetet, az országos lehetőségek is korlátozottak, a külső segítség nem fogja megoldani az alapvető nehézségeket -vélte.

    A sajtótájékoztató végén Dr. Szájer József beszámolt arról a kezdeményezéséről is, hogy a Parlament Munkácsyról elnevezett terme is látogatható legyen a jövőben a nagyközönség számára.
    - Miután a köztársasági elnök kiköltözött az Országházból, az a helyiség is felszabadult, ahol Munkácsy Mihály Honfoglalás című alkotása látható - mondta Dr. Szájer József, hozzátéve: a Parlamentet és a Szent Koronát látogató nagyközönség számára is lehetővé kell tenni, hogy ezt a festményt is megtekinthesse. A kezdeményezéshez 70 képviselő már csatlakozott.

- Nagy megtiszteltetés Sopron választott képviselőjének lenni, ezért nagyon meg kell fontolnom, hogy egy ilyen pozíciót feladjak-e egy másik, talán nem annyira jelentős posztért, mondta Szájer József, aki jelen pillanatban az Országgyűlés alelnöki szerepét is betölti, és mint, az Európai Parlamentbe való képviselőségért való indulás kérdésében még nem döntött.

T.É.