|
“A szülőföld nem enged”
Dr. Kovács József László válogatott helytörténeti-irodalomtörténeti
írásai a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár kiadásában
December közepén a Széchenyi István Városi Könyvtárban
került sor Dr. Kovács József László irodalomtörténész “A szülőföld
nem enged” című kötetének bemutatójára. Horváth Csaba könyvtárigazgató
válogatta a 70 éves soproni származású helytörténész-irodalomtörténész
professzor írásait a Soproni Szemléből, a Soproni Füzetekből, a Várhelyből,
továbbá az Irodalomismeret, a Studia Comitatensia, a Tanulmányok Csatkai
Endre emlékére és a Házy Jenő emlékkönyv című kötetekből. Ő írta a könyv
előszavát, és ő készítette a kötetet záró fejezetet: Dr. Kovács József
László műveinek bibliográfiáját is.
|
| Sarkady Sándor, Kovács József László és Horváth
Csaba a könyvbemutatón |
A kötet borítóját két Sterbenz Károly grafika díszíti:
a címlapot a Pihenőkereszt, a hátlapot a Szentlélek templom. Stílusszerkesztő:
Sarkady
Sándor költő. A helytörténeti-irodalomtörténeti tanulmánygyűjtemény
megjelenését támogatta Budaőrs Német Kisebbségi Önkormányzata, a Budapest
Bank, a Hillebrand Nyomda Kft., Ráckeve Város Képviselőtestülete (Solti
János, Szöllősi Árpád, Dr. Vona Ferenc), a Soproni Katolikus Konvent, a
Soproni Kulturális Szövetség és a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár.
A nyomdai munkálatokat a Hillebrand Nyomda Kft. végezte.
A meghitt légkörű ünnepségen Horváth Csaba könyvtárigazgató
köszöntötte a szép számban megjelenteket, majd Sarkady Sándor költő, főiskolai
docens, a Soproni Füzetek szerkesztője mutatta be a kötetet. Az ünnepelt
Kovács József László irodalomtörténész soproni kötődéséről beszélt.
- Bencés öregdiák vagyok - soha nem felejtem el a rend nevelését -,
és Mollay Károlynak, a bölcs soproni professzornak a tanítványa, aki a
helytörténet ösvényeire vezetett . Helyi gyökerek nélkül nincsen nemzeti
múlt. Nemzeti múlt úgy képzelhető el, hogy az ember feltárja a hajszálgyökereket.
A hajszálgyökerek feltárása közelebb visz a nemzeti múlthoz, és ez a nemzeti
múlt az, amit csak akkor ismerhetünk meg, ha megnézzük az összetevőit.
Századok találkoznak a legenda, a hagyomány szerint is városunkban a Pihenőkereszthez
kapcsolódó Szent Quirinus vértanútól talán egészen addig, hogy Endrédy
Csanád atya a hajdani bencés rendházból most szeretetházat hoz létre, idős
emberek otthonát, ahogy a bencés - vagy Nagyboldogasszony - templom bejárata
feletti Mária-szekkó mutatja: Nagyboldogasszony kitárja a palástját mindenki
fölé, aki nála védelmet keres. A Szent Szűz itt van fölöttünk, itt van
mellettünk, akiben az Istenanyát kell, hogy tiszteljük, Jézus Krisztus
felnevelő édesanyját, aki vigyáz ránk, aki meghallgat minket.
Kovács József László
1932-ben született Sopronban. Középiskolai tanulmányait a soproni Szent
Asztrik Bencés Gimnáziumban kezdte, államosítás után a Széchenyi István
Gimnáziumban érettségizett. 1955-ben az ELTE magyar-német szakán végzett.
Egy évig általános iskolában, majd 1956-től 1967-ig a ráckevei Ady Endre
Gimnáziumban tanított. Tudományos munkát már ekkor is végzett. Kandidátusi
értekezése rövidített alakban 1972-ben jelent meg. A debreceni Kossuth
Lajos tudományegyetemen világirodalmat, a szombathelyi Tanárképző Főiskolán
irodalomtörténetet, 1977-től a zsámbéki Tanítóképző Főiskolán műelemzést
és német leíró nyelvtant tanított. 1992-1996 között megszervezte a Német
Irodalomtörténet tanszéket a Miskolci Egyetemen, 1997 óta a Károlyi Gáspár
Református Egyetem oktatója. Jelenleg Budaőrsön él családjával. Kutatási
területe a magyar későreneszánsz és a magyar-német irodalomtörténeti kapcsolatok.
|
Számadásom
A város határában a Pihenő Keresztnél, a ,,Rastkreuz” középkori lámpás
oszlopánál megálló utazót az ősi Sopron csodálatos látványa köszönti. Kegyes
hagyomány szerint itt pihent meg Quirinus vértanú is, amikor pogány bíróság
elé vitték Savariába a római katonák.
Aki elérte hetvenedik életévét, az megállhat
saját pihenő keresztjénél egy pillanatra. Arany Jánossal együtt tudja azt:
,,Míly temérdek munka várt még,
Míly kevés, amit beválték”
Mégis azt hiszem, számadást tenni jó is, és tisztes
kötelesség. Nem a számadást átlapozó Kegyes Olvasó tetszését akarom megnyerni
e captatio benevolentiae bejegyzésével.
Mégis arra kérem az Olvasót, fogadja szeretettel
ezt a szellemi számadást! Számadással tartozom kibocsájtó szülőföldemnek,
Sopronnak. E város régmúltját-közelmúltját kutatom csaknem fél évszázada.
Hálás vagyok szülővárosomnak, hogy módot adott
erre. Mestereimnek, a pannonhalmi Bencés Rend soproni tanárainak Dr. Pálos
Ferencnek, Dr. Jávor Egonnak, minden tanáromnak, hogy erre az útra igazítottak.
Mollay Károly professzor bölcsességének, Bán Imre és Klaniczay Tibor professzorok
figyelmének, hogy lépteimet egyengették, felhívták figyelmemet egyes feladataimra.
Feleségemnek, dr. Paulovits Teréz tanárnőnek, és leányomnak, Hajnának,
fiamnak, Zsoltnak, hogy az íróasztalhoz és levéltári kutatásokhoz kötődő
férj és apa nyugalmát, belső csendjét biztosították.
Köszönöm a Soproni Városi Levéltárnak a kutatásra
átengedett írásos szellemi kincseket. Nekem csodálatos szülőföldet ajándékozott
az ég, Sopront.
De kötődöm belső ragaszkodással választott szülőföldeimhez
is. Ráckeve városához, ahol évtizedeken át taníthattam az Ady Endre Gimnáziumban.
Az is megadatott, hogy jómagam és feleségem keze alól kinőhetett a ráckevei
Árpád Múzeum. A hasznos tudós intézmény éppen 40 évvel ezelőtt nyitotta
ki kapuját.
Választott szülőföldem a hegyek koszorújában
megbúvó Budaörs is. Tizedik éve vezetem a város Riedl Ferenc Helytörténeti
Gyűjteményét. Ebben a munkámban mellém állt a Város és annak Német Kisebbségi
Önkormányzata. Szívembe fogadtam az itt élő német és magyar, valamint a
világ minden tájáról összegyűlt lakosságát. A falut 1720 táján újratelepítették
az idevándorló németek, akiket 1946-ban elkergettek lakóhelyükről. Akik
itt ezután otthont teremtettek, később egy közösséggé nőttek. Építik a
lelki hidakat, melyek összekötik a megbékült emberek szívét Budaörsön.
E válogatott tanulmánygyűjtemény megjelenését
is Szülőföldemnek és Választott Szülőföldeim lakóinak, intézményeinek köszönhetem.
Mindazok nevét, akik ebben segítettek, köszönettel
felsorolom e válogatott írásaim gyűjteménye végén. Szabadjon azonban külön
köszönetet mondanom Sopron Város Széchenyi István Könyvtárának, hogy vállalta
kiadványként az itt olvasható tanulmányokat.
A számvetést megtettem, az utat azonban folytatni
szeretném. Amikor ezt a számadást mentegetőzve leírom, akkor került ki
egy nagy terjedelmű (könyvméretű) tanulmányom a nyomdából Nyugat-Magyarország
irodalmáról és művelődéstörténetéről, a Fejezetek a magyarországi német
irodalom történetéről (Bp. 2002), tanulmánygyűjteményben.
Remélem az a munkám is összegzést nyújt az említett
világról, Sopron és környéke három évszázadáról. Ikerkönyvként e gyűjtemény
is rávilágít a múlt egy-egy fontos szakaszára!
Kérem a Kegyes Olvasót, ilyen lélekkel fogadja
írásaimat! A szép külsőért pedig gondoljon szeretettel az 1721 óta Sopronban
élő nyomdászatra, így az ősi nyomdász hagyományokat folytató Hillebrand
Nyomda nemes könyvalkotó műhelyére.
Kovács József László
(Részlet A szülőföld nem enged Kovács József László
válogatott irodalomtörténeti-helytörténeti írásai kötetből. A könyv Sopronban a Cédrus könyvesboltokban vásárolható meg. )
K.T.E.-T.CS.
2003. január 02., csütörtök 20:43
|
