Megjelent a
internetes változatának új száma! A tartalomból ajánljuk Esze Tamás írását.

Felhívjuk olvbasóink figyelmét arra, hogy a Soproni Ász internetes változata a papíralapú újság megjelenési időpontjához képest később jelenik meg. A papíralapú Soproni Ász, amelyet ajánlunk minden kedves olvasón figyelmébe kapható újságárusoknál, postahivatalokban, megvásárolható a Petőfi Színházban előadások előtt, valamint november elsejétől kedvezményesen előfizethető.

Jelentős előfizetési kedvezményz kínál a Soproni Ász!
Havi megrendelés esetén 25 forinttal, negyedéves előfizetésnél 144 forinttal, míg félévesnél 408 forinttal kerül kevesebbe a Soproni Ász.
Egyéves előfizes esetén már 1056 forintot megtakaríthat, úgy, hogy a Soproni Ász minden csütörtökön az Ön otthonába jut.

A megrendeléseket az újságban található megrendelőlapon tehetik meg, vagy a soproniasz@sopron.hu elektronikus levélcímre is elküldhetik.
 

"Inkább legyen sörhasam, mint vízfejem"

Meglehetősen szokatlan kiállításnak ad otthont a soproni Erdészeti Múzeum.
 Pontosabban hogy szokatlan-e... nem is olyan biztos. Hiszen mindannyian voltunk (vagyunk, leszünk) diákok. Mindannyian ismerjük azt az érzést, amikor a pad alatt vicceket továbbítunk gyűrött papírszeleteken. Gyűjtöttük a tanár aranyköpéseit, bakijait, és ismerjük a szalagavatók tanár-paródiáit,  valamint annak a hangulatát is, amikor évekkel később e felejthetetlen pillanatokat baráti társaságunkban felelevenítjük.

Poros hasú balekok
A terembe belépőket a balek-tízparancsolat fogadja, a falakon körben elhelyezett kézzel festett óriás­plakátokon. Aztán megtudhatjuk, ki az a balek (szigorúan kis betűvel!): „zöldfülű, sárgás csőrű, poros hasú, ész és értelem nélküli véglény, amely minden tekintetben az isteni fényben tündöklő dicső Firmák karának támogatására szorul”. Egyébként elsős diák. A Firma pedig: „szorgalmas, bölcs, jóindulatú, mértékadó, barátságos, és közben isteni fényben tündököl. A balekság nélküle semmire sem jutna. Sok terhes feladat mellett – nem kímélve magát – ő a gyengébb nem legfőbb támasza. Majdnem mindegyik zseni...” Másként
harmadéves vagy idősebb hallgató.
A kiállításon megtalálhatjuk száz év képeslaptermését, amely az egyetemi élet legjellegzetesebb pillanatairól árulkodik, és egy képes értelmező szótár is vár bennünket, mely a diákéleten túl a katonaság, az alkoholfogyasztási szokások, az oktatás és a tanárok elé is görbe tükröt állít.
A tárlat „csúcspontja” – ahol e sorok szerzője nem bírta tovább, és könnyeit törülgetve nehezen múló röhögésben tört ki – mindenképpen az erdészek képes rendszertana.
Madarak, növények, gombák, rovarok, csigák, lovak és egyéb élőlények serege vonul fel előttünk: mindnek emberi arca van, jobb-rosszabb grafikai kivitelezésben. És mind aktuális mondanivalóval is bír: politikailag, diákéletileg, „Sopronilag”.
Ezután pedig már csak az a rész van hátra, ahol megtudhatjuk, miért ne dobjuk el döglött macskánkat. (A vasmacskától a ventilátorig bármire felhasználható ugyanis...)  Na, ekkor mondtam azt: elég! Ennyi röhögés már árt az egészségnek.

Kinek nem ajánljuk…
Végezetül arról, hogy kinek ajánlom a kiállítást. Nos, igen, itt mindenképp figyelembe kell venni lapunk egyik – Bernard Shaw-tól kölcsönzött – tételmondatát: „ne tedd a másikkal azt, amit szeretnél, hogy veled tegyenek, mert lehet, hogy más az ízlése”. Ennek figyelembevételével inkább azt írom le, hogy kinek nem ajánlom a tárlat megtekintését: aki nem volt (lesz, „van”) diák, aki nem szereti a humort, aki nem szereti a sört, aki nem szereti Sopront és egyetemét, és aki nem szívesen szán húsz forintot a belépőjegyre.
A többiek november 3-ig tekinthetik meg – saját felelősségükre! – az Erdészeti Múzeumban (Templom utca 2.).

Egész Tamás írása