Oktatásról, iskoláról az Evangélikus Egyház országos felügyelője
Az egyházi iskolák értéket
képviselnek
Oktatásról, iskoláról az Evangélikus Egyház országos felügyelője
Dr. Frenkl Róbert, a Magyarországi Evangélikus egyház országos felügyelője
a Hunyadi János Evangélikus Iskola sportlétesítményének avatóünnepségén
járt Sopronban. Ez alkalommal kérdeztük.
- Hogyan látja Ön ma az egyházi iskolák magyar tanügyben betöltött
szerepét?
- Az, hogy már a tizenkilencedik századtól a polgári állam felismerte,
hogy felelős a családokért, a gyerekekért és hogy állami feladat a közoktatás,
gyökeres változást hozott a tanügy életében, hiszen volt olyan idő a magyar
művelődés történetben amikor a Lutheránus Egyház volt a legnagyobb iskolafenntartó.
Azt hiszem, hogy az a normális, ha az állam a legnagyobb
iskolafenntartó, amely helyzetben az egyházi iskolák szerepe minőségivé
vált; az egyházi iskolák feladata az, hogy a sokszínű iskolarendszerben
értéket képviseljenek, és mindenképpen minőséget nyújtsanak. Nem elit iskolákról
van szó, hanem minőségről, amely mögött az a gondolkodás áll, hogy mindenki
– tanár és diák egyaránt – a képességei szerint a maximumot nyújtsa. Minden
egyházi iskolának van valami sajátossága – a matematika, a nyelvoktatás,
a történelem, a magyar, vagy más tantárgyak hangsúlyosabb oktatása – de
mindenképpen egy minőségi értéket kell képviselnie az adott település,
vagy az ország iskolarendszerében.
- Ön szerint szükséges-e egy egyházi iskolának az önkormányzati,
vagy állami támogatottsága?
- Ma egy sportpályához hasonló objektum sokcsatornás finanszírozással
valósulhat csak meg. Az állam, az egyház, vagy akár az önkormányzat együttes
összefogására van szükség, amelyben fontos, hogy egység legyen.
- Hogyan látja a keresztyén egyházak szerepét a mai társadalomban?
- Az egyháznak egy, a megszokotthoz képest másfajta, segítő gondolkodást
kell képviselnie ebben az önszerető, önmegvalósító társadalomban. Talán
legjobban a mentálhigiéniás kultúrához tudnám hasonlítani, de az sem egyházi
privilégium; a segítő gondolkodás az egyház egyik feladata, a segítő szeretetnek
a gyakorlása azok a leszakadt rétegek irányába, amelyek mellett a
többségi társadalom elnéz, vagy közömbösen elmegy. Az egyházaknak saját
tagjaikon keresztül segíteniük kellene a rászorulóknak. Ha igaz lenne az
a népszámlálási adat, amely szerint a népesség hetvenöt százaléka valamilyen
egyházhoz szorosan kötődik, akkor nem ilyen lenne a társadalom, mint amilyen.
Tehát azt kellene elérni, hogy aki még valamennyire formálisan kötődik
az egyházakhoz, az lélekben is kötődjék.
- Aktuális-e a Biblia üzenete a mai társadalomban?
- Hiszem, hogy ma is hitelesek azok az üzenetek, amelyeket a Szentírás
közvetít. Ha megnézünk egy science fiction filmet, akkor a csúcstechnológia
korszakában, egy űrutazás alatt is azonos problémák vetődnek fel: a szeretet,
a szerelem, a boldogság, a boldogtalanság, a halandóság. Tehát, ezekről
az örök kérdésekről szól az élet, és ezekről üzen az egyház. A mai ember
is halandó ember és szüksége van az élet gondjaival kapcsolatos Üzenetre.
Az jelenti a vízválasztót, hogy az ember a pénzt eszköznek, vagy célnak
tekinti-e, hiszen a pénz lehet az élet humánusabbá tételének eszköze, és
önmagában az anyagiak is jelenthetik az élet célját.
Azt gondolom, hogy az emberek számára az élet célja és értelme ma is
a szeretet, a szerelem, a barátság, azok az értékek, amelyeket nem lehet
pénzzel megvenni.
