Visszatekintés - Becsey Zsuzsa kiállítása

    Becsey Zsuzsa sokoldalú alkotó: képzőművész, meseíró, rajzfilmkészítő.

Középiskolába még Sepsiszentgyörgyön járt; Magyarországra költözve 1995-ben a Magyar Képzőművészeti Főiskola képgrafika, intermédia és pedagógia szakán, majd 1997-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola animáció - vizuális kommunikáció szakán diplomázott. 1993-tól tagja a Fiatal Képzőművészek Stúdiója Egyesületnek, 2000-től a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének; munkásságát 1993 óta számos díjjal és elismeréssel jutalmazták.

    Becsey Zsuzsa ezúttal Sopronban, az Erdélyi Házban mutatkozik be.
    Saját világát fejlesztgető, építgető, maga köré a megszemélyesített tárgyak különleges társaságát összegyűjtő művész a tárlatnak a Visszatekintés címet adta, azért mert a még sepsiszentgyörgyi évei (nyolcvanas évek vége) alatt készült munkái mellett, az egyetemi évek alkotásait és szépen sorban a később készülteket is mind bemutatja. Így az, egyébként fiatal alkotó által eddig bejárt pálya pontosan követhető és feltérképezhető.
    Egyszerre mindez és minden – a Fövényverem utcai Erdélyi Ház néhány tíz négyzetméterén – sok, és nem elsősorban a helyhiány, mintsem a súlyos, (néha nyomasztó, de mindenképpen komoly) érzelmi-szellemi töltet miatt, de ugyanakkor, a tárlat a megfontolt, összegző visszatekintésekhez méltóan a továbblépést is magában hordozza.
    Visszatekintés. A gazdátlanul-elhagyottan heverő, gyermekjátékok által megjelenített kiszolgáltatottság és védtelenség sztereotípiája és az egyén gyermekien őszinte érzésvilágát megszemélyesítő – a gyermekkor (vágyott?) biztonságát (annak illuziójával kecsegtető időszakot?) idéző – játék-tárgyai közötti folyamatos egyensúlymutatványt hajt végre Becsey Zsuzsa. A néző pedig – amennyiben a többszörös áttételeket megérti – képtők képig haladva, együttérzően figyeli, hogy sikerül-e a mutatvány és szurkol, hogy ne visszafelé (avagy ne önmagukba vissza), hanem időben is előre fussanak a vonalak…

    Becsey Zsuzsa égetetlen agyagtárgyakat fonallal, dróttal összevarr, hímez: agyaghímzés. Szokatlan anyaghasználatában színes vásznak, fém, fa, üveg is helyet kap, a mozgás- "életre-keltés" különleges viszonyára pedig minduntalan szokatlan technikai és szemléletbeli megoldások utalnak. A kancsóról a figurák a síkba menetelnek le, a forgástestet díszítő motívum a tárgy mellett a síkban is megjelenik, a sík felületbe vert szögekre tekeredő fonal (vonal) rajzolatában visszaköszön a kép fő – éppen szétesésben összekötözött – motívuma, a képből az alak ( a játékmackó) éppen kiszállni készül. A vonalak által meghatározott síkbeli figurák világa mellett, a háromdimenziós szobrokra tekeredő cérnák-fonalak fojtó hínárként fonódnak, ugyanazok, amelyek ugyanakkor az agyag "domborművek" összetartó anyagaként a megrepedezett alkotások – előbbi vagy utóbbi – szétesését előidéző – láthatóan fölényes – erői ellen küzdenek.

    És mindezekkel még mindig nincs vége a Becsey Zsuzsa művészi tárházában fellelhető formai és technikai elemeknek, amelyeknek példái a kávébab formája ihlette – immár égetett agyag-kompozíciói, vagy a mindennapi egyszerű, kompozíciós egységbe emelt figurái, az emberalakos kisplasztikák.

    S hogy Becsei Zsuzsa biztos rajtudása és -készsége, a karakterábrázolás tehetségével is párosul, bizonyítják Kroki-modellrajz lefűzött vagy leporello-szerűen bemutatott – a technikát és szemléletet illetően "leghagyományosabb megfogalmazású" – sorozatai.

    Becsey Zsuzsa kiállítása, amelyet Sz. Nagy Sándor festőművész ajánlott a soproniak figyelmébe, augusztus 15-ig látogatható a Fövényverem utcai Erdélyi Házban, munkanapokon 10-15 óra között.

bté