CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 27., szombat, Zita napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

“Könyvek kálváriája”
A soproni Városi Könyvtárban őrzött Széchenyi István könyvtártöredék

    Történeti előzmények
    Széchenyi István a szülői házból hozta magával a könyv szeretetét és felismerte a sajtóban az eszmék terjesztésének eszközét. Világosan látta, hogy a nemzeti felemelkedés alapja a kulturális fejlődés. A haladás érdekében nemcsak tevékenykedett, hanem közben önmagát is művelte, ezt gazdag könyvgyűjteménye igazolja. Saját irodalmi munkásságán kívül bőkezű mecénása volt a kortársak alkotásainak. Könyvtárát a világ minden részéről, különféle témakörökből, egyetemes kulturális érdekldésének megfelelően alakította ki.

    Széchenyi István Sopronba került könyvtárának – vagy pontosabban könyvtára töredékének – eredetéről az első nyomokat az 1858-as évben találjuk. Amikor a már egy évtizede a döblingi elmegyógyintézetben élő-haló Széchenyi – miután onnét nem akart kimozdulni – elhatározta, hogy pesti háztartását feloszlatja. A többi között úgy rendelkezett, hogy a Pesten levő könyveket és iratokat bizalmas embere, Tasner Antal ládákba csomagolva küldje Döblingbe, “ahol a gróf kitartó szorgalommal átvizsgálta mindegyiket.”
    Miután ez megtörtént, 1858. október elsején és ötödikén ládákban “elküldi Paur Iván családi levéltárnoknak azon megbízással, rakassa el azokat valamelyik sarokba, amíg neje intézkedik felettük, de bátran tűzre is vetheti, mert nagy részük rozsdás penészes moslék”.Ezek a ládák, meg talán Széchenyi halála után, a rendőrségi kutatások során megmaradt és Cenkre szállított könyvek a kastély valamelyik helyiségében vesztegeltek több mint másfél évtizedig.

    Széchenyi István könyvtárának története azután 1877-ben folytatódik.
    1877-ben a Sopron vármegyei születésű Frankenburg Adolf, – a Magyar Életkép c. havi szépirodalmi folyóirat, később az Életképek c. hetilap megindítója – irodalmi Társaságot alapított Sopronban. A társaságot Soproni Irodalmi és Művészeti Körnek nevezték el.
    Frankenburg Adolf 1833-ban fél évig Széchenyi István alakalmazásában volt. Nagycenken, egy szanszkrit szótárból kereste a magyarhoz némileg hasonló szavakat. Jóllehet ez a munka nem tetszett a fiatal jurátusnak, ám Széchenyi Könyvtára felébresztette a kultúra iránti érdeklődését , és amikor az irodalmi kört alapította, szorgalmazta a köri könyvtár létesítését. A Kör Könyvtárának alapításához Széchenyi Béla támogatását kérték. Széchenyi Béla az apai örökségből 1744, később 850 kötet könyvet ajándékozott az irodalmi egyesületnek, amelynek könyvtára 1891-ben 3400 kötetből állt. A"Soproni Irodalmi és Művészeti Kör" a XX. század első évtizedeiben "Frankenburg Irodalmi Kör" néven működött. A könyvtár elhelyezése a Kör alapításától kezdve gondot okozott, ezért olvashatjuk az egyik jelentésben a könyvtárra vonatkozó szomorú bejegyzést: "hajléktalan".
    1904-ben – hely híján – a könyveket a Törvényház padlására hordták fel. Egyes híradások szerint "itt meg is fogyatkozott könyvállomány, mert az altisztek innen vitték a begyújtáshoz szükséges papírt"…
    1927-ben aztán a Kör határozata értelmében a még megmaradt könyveiket megőrzésre, letétbe a városi könyvtárnak adták át. (Megjegyzem, hogy korábban is foglalkoztak az átadás gondolatával, és hol a levéltárnak, hol a városi múzeumnak kívánták átadni.)
    Berecz Dezső köri főtitkár felmérése szerint már csak 2836 darab könyvet hoztak le a padlásról. és 1938-ban ezt írja Radó: "A poros, hanyagolt és össze vissza hányt könyvtömeg rendezése hosszú időt vett igénybe; teljesen még ma sincs befejezve."

    A  szóban forgó könyvtár tehát nem egyértelműen Széchenyi könyvtára de jelentős része származik Széchenyi Isrván könyvtárából. 1941-ben a városi könyvtár vezetője Radó István 283 kötetet tartott hitelesen Széchenyi István könyvének.
    A második világháború küszöbén aztán a könyvek ismét ládákba kerültek. Így vészelték át – már amennyi átvészelte – a nehéz időket.
    A nagycenki kastély könyvtára a II. világháború idején megsemmisült.
    A véletlennek köszönhetően azonban fennmaradt a Széchenyi könyvtár töredéke, amelynek számos darabja Széchenyi István kezenyomát viseli magán.
    1949-ben a töredéket az Országos Széchenyi Könyvtár védetté nyilvánította. Akkor megtisztították, szekrénybe helyezték, de polcra nem tették ki, a helyhiány miatt.
    A 70-es években a könyvtártöredék őrzésére többen is jelentkeztek. 1973-ban Környei Attila Széchenyi István Emlékmúzeum későbbi igazgatója felmérte a teljes állományt és azt részben rendezte is. Megállapította, hogy a Radó által leírt könyvek közül sok elveszett, ugyanakkor több olyan kötetet fedezett fel, amely elkerülete Radó figyelmét. .....

Horváth Csaba

Fotók:  a nagycenki Széchenyi Kastély - Soproni KépIndex
             a soproni Széchenyi István Városi Könyvtár jelenlegi épülete a Pócsi u. 25. szám alatt
 

Kapcsolódó cikk: Gróf Széchényi Ferenc, könyvtár- és múzeumalapító emlékezete



2002. jĂşlius 09., kedd 12:15


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület