|
ARS RENATA - "csúcsformában"
Megkezdődött a Soproni Ünnepi Hetek
Régi Zenei Napok hangversenysorozata
Az Evangélikus Templom adott otthont szombaton este a Régi Zenei Napok sorozata első estjének. Az érdeklődők az ARS RENATA szólóének-együttest hallhatták Szekendi Tamással, a kvartett kisérőjével ill. orgonaszólistájával.
Az est fő darabja Adriano Banchierinek az aria Francese stílusában megírt egyházi műve négy hangra ill. részben orgona-(hangszeres) szólóra.
Az Ars Renata együttes, ha nem is illő a kifejezés, "top-formáját" futja Virágh László értő vezetésében és részben közreműködésében. Tőkési Emese nagyszerű alt hanganyaga, biztos hangképzése és árnyalt előadása, Sziklai János kulturált, együtt-zenélésre alkalmas tenorja és Jekl László szilárd hang-alapot nyújtó, tiszta, ugyanakkor árnyalt ívek formálására, nehéz dallamívek kiéneklésére képes basszusa mind-mind a siker biztosítéka.
Abban azonban senkinek egy pillanatnyi kétsége sem lehet, hogy az együttes vezéregyénisége és meghatározó hangja Zádori Mária és csodálatos szopránja. Immár több éve van módom figyelni hangját, fantasztikus vitalitását, s míg utóbbi egyáltalán nem csökken az idő folyamán, hangja - remélem hosszú-hosszú időre - most ért a "csúcsra". Immár egyetlen megingás nélkül, ugyanakkor hallatlan árnyaltan, tisztán, fantasztikus dinamikai kontraszttal, érzékenyen és tudatosan reagálva, biztos stílusismerettel énekel, s ami ritkán adatik meg a professzionális művészek között is; látható örömmel és meggyőződéssel teszi mindazt, aminek élvezője a mindig hálás közönség.
Az orgonista Szekendi Tamás játszotta virtuóz első toccáta sajnos nélkülözte azokat a felismerhető ritmuselemeket (képletes ütemvonalakat), melyek alapján kordában lehetett volna tartani a szabadosan szálló futamokat. Ugyanakkor a második játszott művel, melynek variációi ugyanolyan jellegű dallam- és ritmusrészleteket tartalmaztak, jóval sikeresebben birkózott meg, a repríz jelleg és a dallam-kiséret azonosítható elemei könnyebbé is tették a játékot, s a hallgatóságnak is könnyebbé a futamok szerkezeti azonosítását. Az énekegyüttes kiséretét kiválóan látta el, értő érzékenységgel és jó ritmusban, s nem győzőm hangsúlyozni, megfelelő hangerővel (pianoval).
Összefoglalva: ritkán hallható szép hangverseny hallgatói lehettünk, s tanúi egy csillag delelő lángolásának. Kívánjuk, hogy a zenit hosszú időre tegye lehetővé a zene és hódolóinak szolgálatát!
- DI -
2002. jĂşnius 22., szombat 22:22
|
