Képek, versek "könyv nélkül" - Rendhagyó író-olvasó találkozó kiállítás megnyitóval

    Rendhagyó, kiállításmegnyitóval egybekötött  író-olvasó találkozót – Földváry Györgyi, akit minden meghívó, plakát és Programajánló Gabriellának nevezett, Sulyok Gabriella és Gyurkovics Tibor részvételével – hirdetett meg a Széchenyi István Városi Könyvtár az ünnepi könyvhétre.

    S bár az esemény rendhagyó mivolta – a szervezők szándéka szerint – Sulyok Gabriella grafikusművész az író-olvasó találkozóval egyidejűleg tartott – Gyurkovics Tibor ajánlásával – történő tárlatmegnyitójából következett volna, mégis a rendezvény mástól (is) rendhagyóvá sikeredett. Nevezetesen attól – amit egyébként a rendezvény során Gyurkovics Tibor a maga jellegzetesen egyéni stílusában nem győzött felemlegetni –, hogy " olvasó van, író van, könyv nincs". Történt ugyanis, hogy a bemutatandó könyvek nem érkeztek meg Sopronba.
(Azóta sem, jegyzem itt sietve meg).

    Így alakult, hogy a jeles eseményre egybegyűltek igen élvezték Gyurkovics Tibor kiállításmegnyitóját, nem kevésbé Sulyok Gabriellának Földváry Györgyi-"Gabriella" és Gyurkovics Tibor legújabb könyveiről szóló "élménybeszámolóját", csupán a könyveket nem láthatták-olvashatták . Az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy az író a maga példányát készségesen körbehordozta (élmény volt ez is, a javából).

    Sulyok Gabriella kiállításának gyurkovicsos stílusú megnyitóján kiderült, hogy az ihlettel való találkozáshoz nagyon sok életen, emberen kell "keresztülutaznunk", begyűjtenünk élményeket, hangulatokat, Sulyok Gabriellának mindez sikerült; az ő művészete hangulat, szertartás, élet. Minden küzdelemben, alkotásban a legnagyobb oázis a szerelem - mondta az ismert író, aki Sulyok Gabriella művészetének csodálójaként méltatta a grafikusművész alkotásaiban megjelenő megszépített, átvilágított életet, érzelmeket, a mindenkiben munkáló tüzet, az enyhítésre sóvárgó enyhíthetetlent.
    Szavakon túli megfogalmazásaiban Sulyok grafikái muzsikálnak, a küllemben megnyilvánuló "bellem" csodái, amelyek feltétlen csodálatra késztetik a látogatót – legalább is a női nem csodálóját, Gyurkovicsot feltétlenül –, aki egyszerű nemességgel és csodálattal járt körbe a kiállítás-megnyitón. Amint a megjelenteknek igen meggyőzően mondta: a Sulyok-grafikák onnan származnak, ahonnan a legnemesebb szerelem, arról a titokzatos helyről, amelynek a női lelkek tudói, akik szerelmükkel – amelyen Gyurkovics maga még ennyi év után is csak ámulni tud – mindig győznek.

    Gyurkovics Tibor lerohanja a verset saját látomásaival - mondta Sulyok Gabriella, ezúttal beszélgetőpartneri szerepében. Nem a festmények – Matisse, Picasso, Modrian alkotásai – szülik a verset, hanem saját látomásait adja közre a költő vers-formában; egyik a másikat nem magyarázza és nem egészíti ki, türelmetlen vágy-halmazok, fények, illatok, hétköznapi impressziók, groteszk, kesernyés, vagy örömteli pillanatok, összevetített és – kép-vers viszonylatában – egymástól független gondolatok.
    S miután a Gyurkovics-könyvben is közreadott képzőművészeti alkotások a fogalmi többletet kapott versek egyik – de korántsem egyetlen ! – ihlető-elemeiként funkcionáltak, bizony, jogos és érthető volt a könyvek hiányának az író részéről megnyilvánuló, többszöri felemlegetése.
    Gyurkovics tanácsa (majd ki-ki maga eldönti, hogy megfogadja-e, vagy sem):
   - Tessék külön megismerkedni a képzőművészeti alkotásokkal, s majd egyenként olvasni a verseket. Akárcsak a teljesen leengedett roló rései között beengedett fénysugarakat, a vers-ópiumot, lassanként szívjuk lelkünkbe….