CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Virágcsendéletek és tájképek
 
Rennerné Tóth Mária – virágcsendéletekből és tájképekből álló –kiállítása nyílt meg a Széchenyi István Városi Könyvtárban. Első önálló kiállítása az alkotó-rajztanárnak a könyvtárban megrendezett, akit a megnyitó napján – egyben születésnapján – muzsika és vers köszöntötte.
    A kiállítást, – amely a könyvtár nyitvatartási ideje alatt szerda kivételével naponta 10-18 óra között, illetve szombaton 10-12 óra között tekinthető meg – ifj Sarkady Sándor helytörténész nyitotta meg:

Fodor Gábor fuvolaművész és Marth  Ildikó

Tisztelt hölgyeim és uraim ! Kedves vendégeink. kedves soproni művészetbarátok !
    A mai estén Rennerné Tóth Mária alkotó rajztanár műveiben gyönyörködhetünk.
    A tanárnő a Sopron megyei Maglócán született. Indíttatást és kedvet a rajzoláshoz édesapjától és nagybátyjától kapott. A szülői ház, a szeretett szülőfalu emléke ma is sok kedves emléket juttat Mária eszébe. Régóta szobája falán őrzi pl. azt a képet, ami a szülői ház egyik ablakából készült, és rálátásként őrzi az egykori, ma már rég eltűnt, oly kedves falusi utcaképet.

Rennerné Tóth Mária tárlatát ifj. Sarkady Sándor nyitotta meg

    Mária az elemi iskolát szülőfalujában, a középiskolát pedig Csornán végezte. Ott is érettségizett. Felsőfokú tanulmányainak első állomáshelye Győr volt. Az ottani Tanítóképzőben legkedvesebb tanárai Cziráki Lajos és Barsy Emő voltak. Cziráki festőművész-tanárt mestereként tiszteli. Tőle kapta a legtöbb ismeretet és biztatást eljövendő pályájához. Majd a pécsi Tanárképző Főiskola következett. Itt kedves tanárnője, Lehőtz Mária volt nagy hatással rá. Lehőtz Mária oltotta bele tanítványába a művészettörténet nagy-nagy szeretetét.
 

    Tóth Mária a friss diplomás tanámő először Hegyeshalmon tanított. 1966-ban került Sopronba. A gyermekek iránti nagy szeretettel vetette bele magát a pedagógus munkába. Több soproni általános iskolában tanított. A legszebb éveket a Fenyő téri iskola jelentette számára. Kis tanítványai kitüntek jó rajzkészségükkel. Pl. sorra megnyerték, vagy a legjobb helyezéseket érték el az oly kedvelt aszfaltrajzoló versenyeken. Mária tanított a Halászban és párhuzamosan óraadó volt az akkori Borsban is.

    Az első közös kiállításokon már 1969 és 1971 között szerepelt alkotótársaival. Megemlíthetem itt az 1969. áprilisi soproni képzőművészek tavaszi tárlatát, vagy az 1970-es Szigetközi Napok Mosonmagyaróvárott rendezett pedagógus alkotók seregszemléjét.
    Az 1970-es évek közepétől nincs ideje sem energiája az alkotó munka folytatására. Családjának és pedagógus hivatásának él. Mária a szerető hitves, a boldog családanya, és sokak, sokunk által a rajongásig szeretett tanárnő ezekben az években.
    1978-tól, huszonegy éven keresztül a Széchenyi gimnázium rendes tanára és egyidejűleg több mint tizenhat éven át a Berzsenyi gimnázium óraadója Nemzedékeket nevelt és oktatott a rajzolás, a festészet, a képzőművészet szeretetére. Büszke volt a tanítványai által elért eredményekre az élet bármely területén.
    Jómagam 1979 és 1983 között koptattam a Berzsenyi Gimnázium padjait. Mária sugárzó egyénisége mély benyomást tett rám. Az ember már alig várta, hogy rajz - vagy később művészettörténet órája legyen. Mi őtőle tanultuk meg a művészetek szeretetét és a rajzolás alapjait. Soha nem felejtem el színes, lebilincselő előadásait: az ősember barlangrajzairól, a barlangrajzokat felfedező kislányról és eső elől menekülő diákokról. A dór, ion, korinthoszi oszlopok közti különbséget álmomban is tudom. Az oszlopfőket szorgalmasan le is rajzoltuk a papírlapra. Az órákra, az előadásokra saját könyveit, becses értékű művészeti albumait hozta be számunkra. A tanámő rég volt korok csodálatos világán vezetett keresztül bennünket. Szeretett beszélni utazásairól, az ott látott, az ember által alkotott csodákról. Legyen az bár épület vagy festmény. Akkor még az ember nem igen sejtette, hogy 18-20 év múlva maga is eljut a fenséges Akropoliszra, vagy látni fogja Pompei, Herculaneum romjait. Esetleg a British múzeum kincseiben gyönyörködhet. Nem is beszélve Párizsról és az impresszionistákról!
    1994 súlyos törést jelentett életében. Azonban szívós munkával talpra állt és kezdeti magára találni. 1998 lett az újrakezdés, a megújulás esztendeje. Ebben az évben lett tagja a Soproni Képzőművészek Társaságának. A Társaság őszi kollektív tárlatán egy erdőrészletet ábrázoló képével mutatkozott be. 1999 a bécsi közös kiállítás kedves élményét hozta el számára, 2000-ben az Art Focus Europa vándorkiállítás résztvevője volt.
    És, hogy mit fest szívesen Mária? Kérem nézzenek körül! A kiállított képek megadják a választ. Szeret tájképeket festeni. Nemcsak a Sopron kömyéki erdőket, kis tavakat vagy a Virágvölgyet örökíti meg ecsetje. Bensőséges színekkel rögzíti a svájci vagy éppen franciaországi hegyeket és völgyeket.

    Számára a legkedvesebb képei a csendéletek. Kérdésemre elárulta, hogy a képeken látható gyönyörű virágok, a kék harangvirág, rózsaszín búzavirág nem másutt, mint kertjében teremnek. Egyszóval saját nevelésű virágjait örökíti meg legtöbb alkotásán a képeiben gyönyörködni akarók számára. Az akvarell és pasztell technikával készült csendéletei mellett szeret emberi fejeket, érdekes karaktereket rajzolni. Gyors skiccekben rögzíti a számára fontos személyiségeket.
    Most első önálló kiállítására kerül sor a Városi Könyvtár emeleti aulájában. A magam és a jelenlévők nevében kívánok számára nyugodt alkotó éveket.
    Szívből kívánom, kívánjuk, hogy megvalósuljon dédelgetett álma: sok-sok alkotás kerüljön még ki kezei közül a saját és mindannyiunk örömére.

Ezzel a kiállítást megnyitom s a képeket ajánlom kedves közönségünk szerető figyelmébe.

Ifj. Sarkady Sándor
helytörténész



2002. május 31., péntek 10:14


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület