Június 2-ig tekinthető meg az Erdészeti Múzeumban a Soproni Fotóklub 95 éves fennállása alkalmából meghirdetett országos pályázatának anyagából rendezett kiállítás.

A reprezentatív, s csak a hely szűkössége miatt zsúfolt tárlat jól dokumentálja a magyar amatőr fotóművészet lehetőségeit, irányait, árnyalt szemléletmódját az ezredfordulón.

A múzeum földszinti termében elhelyezett számos alkotás közül nagyon kevés a kommersz, s ami mégis annak bizonyul, az is igényes kivitelű. Még kevesebb, de azért előfordul a technika győzelme, a látvány öncélú, szájbarágós átformálása.

Örömmel tapasztalhatja viszont a látogató, hogy az alkotók mindegyike a hely szellemének megragadására összpontosított, ahhoz keresett formai-technikai és látvány-eszközöket. Közöttük a speciális kivágás, a humoros, sőt irónikus megfogalmazás, az igényes visszatérés a század-közép témáihoz és a tudatos, de a jellemzőket mégis jól megragadó torzítás is szerepel.

A magam részéről örömmel konstatáltam, hogy a képek között vannak még szép számmal fekete-fehérben megfogalmazottak. Fontos, hogy a mai, szinte a színekhez, sőt a megszépítő emlékezéshez alkalmazkodó színes technika korában még akadnak olyanok, akik vallják a téma és a mondanivaló jobb megfogalmazhatóságát akár a puritánabb kétszín-átmenetes megszólaltatás sikeres megvalósításán keresztül is.