CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 27., szombat, Zita napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Mert ez az igazság...és nagyon büszke vagyok
 

Ó Szent István dicsértessék,
Menny és Földön tiszteltessék
De főképpen nálunk ma,
Mint országunk oszlopa.
Kérünk mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István nézz mennyből le
A szép magyar népedre

Sok sánta vette járását
Sok vak vette meglátását
Némák kezdtek szólani,
Süketek is hallani.
Kérünk mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István nézz mennyből le
A szép magyar népedre

Boldogságos Szüzanyánknak
Mint magyarok asszonyának,
Föláldoztad hazánkat,
Szentelted koronánkat.
Kérünk mint apostolunkat
És az első királyunkat
Szent István nézz mennyből le
A szép magyar népedre

Mariana ezzel az himnusszal, amelyet olvasóinknak is leírt, köszöntötte Sopront. Beszélgetésünket szó szerint jegyeztem le.

- Pistea Mariana a nevem. Moldovából jöttem, Parjolból. Ez egy román falu, ami Pusztina mellett van. Román faluban lakom. Nyolcadikos koromban még nem tudtam magyarul. Most tizenegyedikes vagyok. Gyimesfelsőlokon tanulok az ottani líceumban, és sikerült megtanulnom magyarul és nagyon büszke vagyok rá. (boldogan nevet)
- A szüleiddel hogyan beszéltek otthon?
- Otthon édesanyám tud valamennyit magyarul, vagyis csángóul beszél, édesapám is, egy keveset.
Amikor édesanyám azt mondta, hogy menjek magyar iskolába, édesapa nagyon tiltott:
"Nem megy a leány, mert nem fog neki sikerülni! S mit csinál majd a leányka, megbolondul abban az iskolában?! Nem tud majd tanulni, s mi lesz vele?"
Édesanya erre azt mondta: "Megpróbálja, s hogyha sikerül neki, ott marad."(nevet újra)
Hát most nagyon örvendenek a szüleim, hogy sikerült nekem. Nagyon örvendenek…Én meg büszke vagyok, nagyon.(nevet)
Amikor találkoztam a volt osztálytársaimmal, akik más líceumokba járnak Bákóban, Onyesten, Comanesti-en, azt kérdezték tőlem: te mindig azt mondtad, hogy te magyarul nem tudsz megtanulni. Hogy tudtál te magyarul megtanulni? Erre én azt mondtam:
- Hát figyeljetek, ide: hogyha van akarat benned, bármilyen nyelvet, amit szeretsz, meg lehet tanulni. Mert ez az igazság; és nagyon büszke vagyok rá, hogy megtanultam magyarul.
- Mihez kezdesz a líceum után?
- Marosvásárhelyre szeretnék menni továbbtanulni vagy zeneiskolára, vagy színiakadémiára.

Bálint Jóska – mert így mutatkozik be –, tizedikes és a beszélgetésben visszafogottabb. Ezelőtt két évvel már járt Budapesten és Kecskeméten kiránduláson, jól érzi magát Sopronban és szereti itt. Bákó megyében található és Külső Rekecsin a neve a falunak, ahonnan jött.Ők tizenegyen testvérek, ő az ötödik a testvérek között. Mivel szeretnél foglalkozni, amiután az iskolát elvégezted? -kérdezem.
- Dolgozni, akarok - feleli a fiú határozottan.
 

Kapcsolódó cikk:

http://cyberpress.sopron.hu/article.php?id=5243



2002. május 01., szerda 00:08


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület