“Az a költő bácsi jön a könyvtárba, aki Mikuláskor felemelte a pici Lacikát?” – kérdezték a gyerekek. Valóban a szombathelyi Balogh József költő-tanárt vártuk, aki a lelkeket is megemelte tiszta szavával.

Balogh József költő dedikálja Varga Julcsi tiszteletpéldányát. Szombathely, 2001. június 8.

    Balogh József költő tavaly Mikuláskor volt először a vendégünk, amikor egyszerre három új kötetet is bemutatott. Ötvenedik születésnapjára került ki a nyomdából az “Adjon Isten” című karcsú gyermekverskötet és a felnőtteknek szánt szolidan elegáns “Őszelő”. A “Sorok” – három szombathelyi költő-tanár 30-30 legszebb versével – különös aktualitása, hogy éppen 30 évvel ezelőtt jelent meg Szombathelyen a “Sor”, tíz fiatal vasi költő antológiája, amelyben a legfiatalabb szerző a magas, vékony, szőke, halk szavú tanítószakos Balogh József volt, aki a kötetben szereplő két másik pedagógus kollégájával együtt azóta is a vasi megyeszékhelyen pallérozza a felnövekvő ifjúság lelkét.

    Az első könyvtári találkozásnak az idő rövidsége vetett véget: a csillogó szemű, minden szót befogadó gyerekeket szürkületkor várták szüleik, és a ráérősebb nagyszülők is csak sötétedésig maradhattak. Ezt követően költővendégünk Szombathelyen felkereste a kórházban egyikünk beteg gyermekét, és nemcsak neki nyújtott lelki vigaszt, hanem szobatársainak is.

    Most, április végén került sor a folytatásra, ismét nagyszámú érdeklődő körében. A gyerekek a játékot várták, a fiatalok a megzenésített verseket, a felgyógyult fiatalember a közösségi élményt újra egészséges emberek között, a szülők és pedagógusok a költői szót, a nagyszülők az életbölcsességet.
 

    Balogh József tanár: a magyar szó szeretetére tanít a hivatástudat valamennyi külső és belső csodájával, gyermekszínjátszókat vezet, tankönyveket ír. Dalszövegíró: a Lord együttes szövegeinek szerzője (a szólóénekes Pohl Mihály városunk polgára, a Kurucdombi Fiókkönyvtár egykori olvasója), Dinnyés József és Joós Tamás lemezén is találkozunk költeményeivel, Clevelandben karácsonyi koncerten hangzott el megzenésített verse. Költő: versesköteteiben mutatja meg a világnak, milyen szépen cseng a rím, milyen felemelő élményt nyújt a vers. Amikor a gyerekekhez szól, versvilága gyermekien tiszta és őszinte, színes és derűs. Felnőtteknek írt verseiben már a költő búsongásai is fel-feltűnnek: lírája néhol megnyugtat, másutt felzaklat, olykor reményt veszít, máskor bíztat – e líra maga az élet, példás józanlátással, lenyűgöző magabiztossággal, tiszteletreméltó szakértelemmel, mélyen érző lelke által verssé formálódva. Mégis elsősorban és mindenekelőtt Ember, aki megtalálta az élet értelmét és célját, amit számára szabott a sors. És ő járja útját, léptei nyomán önálló és közös kötetek, antológiák, tankönyvek, hanglemezek, CD-k születnek, bátorító, igazságot kereső, valós értéket, tündöklő szépséget felmutató szavak csengenek.
 

Közös versmondás a Kurucdombi Fiókkönyvtárban. József Attila: Mama. Sopron, 2002. április 24.

    A költő-tanár édesanyjára emlékezve Anyák napja jegyében töltötte meg tartalommal a rendelkezésére álló két órát a Kurucdombi Fiókkönyvtárban.
 
 

Horváth Csaba átveszi a kiérdemelt “Adjon Isten” kötetet.

    A gyerekekkel édesanyákat köszöntő verseket idézett fel játékos keretek között - Horváth Csaba és Füleki Attila ajándék könyvet is kiérdemeltek tőle eközben -, a felnőttekkel a családról beszélgetett, miközben néhány éve elhunyt édesanyja emlékét is felidézte legszebb verseivel.
 
 

A nagyszülők a költő “Édesanyám” című versét hallgatják.

Személyes találkozások a költővel.

K.T.E.