CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. május 2., csütörtök, Zsigmond napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Gondolatok a papi hivatásról

Ma az egész világon papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk. Amikor mi is csatlakozunk ehhez a jó pásztorokért imádkozó Egyházhoz, fontoljuk meg, hogy miért is van szükség az Egyházban jó papokra.

Jézus azt akarta, hogy a megváltás örömhíre az egész világra, minden emberhez eljusson. Ez az örömhír: Mennyei Atyánk bűneink ellenére is szeret minket, megbocsát, gyermekévé fogad, meghív országába és földi életünk után hazavár az örök életre. Ő, Jézus Krisztus a Fiúisten azért lett emberré, hogy minket szóval és példával tanítson, hogy bűneinktől megszabadítva megszentelő kegyelmével minket Isten kedves gyermekévé tegyen, hogy minket az örök életre elvezessen.

Jézus ennek az örömhírnek terjesztését bízta rá Egyházára, amelyben minden megkeresztelt hívőnek hivatása, feladata, hogy egész életével ennek az örömhírnek legyen hirdetője. Azért, hogy a hívek erre képesek legyenek, szükség van a felszentelt püspökök és papok szolgálatára, akik Jézus nevében hirdetik az isten igéjét, akik Jézustól kapott felhatalmazásukkal a szentmisében jelenvalóvá teszik Jézus Krisztus kereszthalálát és feltámadását, akik a szentségek kiszolgáltatásával megszabadítanak minket bűneinktől, és isten kegyelmét közvetítik, hogy az üdvösség útján járva, hatékony tanúi legyünk a megváltás örömhírének.

Minden hívő katolikus ember előtt nyilvánvalónak kell lennie, hogy az Egyházban szükség van a papok szolgálatára, hiszen a mai világban egyre többször megtapasztalhatjuk, hogy milyen sok gondot jelent az, ha kevés a pap. Kérdés azonban, hogy valóban így vélekednek-e a katolikus hívek. Azok, akik nem járnak rendszeresen áldozni, akik évek óta nem végzik el szentgyónásukat, nem valószínű, hogy gyermekeiknek át tudják adni hitüket és ezzel együtt a papi szolgálat értékelését.

Azok, pedig akik templomba sem járnak rendszeresen, akik csak néha jönnek el a szentmisére, azok biztosan nem tudatosították, hogy valóban szükség van a papok szolgálatára. Ezek legfeljebb akkor csodálkoznak, ha a plébániára becsengetve nem a pappal, hanem a világi lelkipásztori munkatársakkal találkoznak, ha nem tudják plébánosukat elérni, mert például éppen egy másik falúban kell szolgálnia… Már Magyarországon is sok olyan kisebb vagy nagyobb település van, ahol nincs minden vasárnap szentmise, ahol a temetést is egy püspöki megbízással rendelkező világi végzi.

Amikor papi és szerzetesi hivatásokért imádkozunk, akkor szükséges, hogy helyes fogalmunk legyen a papok feladatáról, hogy a keresztény szülők nagyra értékeljék Isten ajándékát, ha valamelyik gyermeküket az Úr meghívja szolgálatára. Szükség van keresztény családokra, ahol a felnövő gyermekek nem csak meg tudják hallani Isten hívó szavát, hanem készek is legyenek azt követni, örömmel vállalva azt az áldozatot, amit a papi és a szerzetesi hivatás megkíván.

A papi és szerzetesi hivatások ápolását akkor szolgáljuk igazán, ha nem csak imádkozunk a hivatásokért, hanem úgy élünk, hogy életünk tanúsítsa: értékeljük és fontosnak tartjuk az Istentől kapott hivatást, hogy a rendszeres imádságban készek legyünk felismerni Isten hívó szavát, és hogy a mindennapi életben készek legyünk minden áldozatot vállalni, amit az Úr kíván tőlünk.

Befejezésül idézzük a Szentatya imádságát, amelyet a mai napra, a hivatások világnapjára írt: Mennyei Szent Atyánk, tekints erre az emberiségre, amely az első lépéseket teszi meg az új évezredben. Életére még erősen rányomja bélyegét a gyűlölet, az erőszak, az elnyomás, de az igazságosság, az igazság, és a kegyelem iránti éhség még nem tűnt el sok ember szívéből, akik várják, hogy valaki elhozza a megváltást, amelyet te, Fiad, Jézus által vittél végbe. Az evangéliumnak legyenek bátor hirdetői, a szenvedő emberiségnek nagylelkű szolgái. Kérünk, küldj Egyházadba szent papokat, akik kegyelmed eszközeivel megszentelik a te népedet. Küldj sok megszentelt életű férfit és nőt, hogy megmutassák a világnak a te szentségedet. Küldj szőlődbe szent munkásokat, akik lángoló szeretettel dolgoznak, és a Szentlélektől indíttatva elvigyék Krisztus megváltását egészen a föld végső határáig. Ámen.

Dr. Rédly Elemér
városplébános



2002. április 21., vasárnap 18:51


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület