CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 28., csütörtök, Gedeon, Johanna napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Az irodalmi túra folytatódik

    Ifj. Sarkady Sándor történelemtanár-könyvtáros szerint Sopronban a líceumi érettségin, sokszor igen nagy zavart okoz az a kérdés, hogy hány emléktábla található a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum homlokzatán. Ez is bizonyítja, hogy hiába járunk el mindennap mellettük, alattuk, nem figyelünk igazán az épületeken található emléktáblákra. Egyébként a Berzsenyi Líceumot ábrázoló, régebbi kiadványokon csak kettő szerepel, a valóságban, pedig már négy: a Döbrentei Gábor, Kis János, Gombócz Zoltán és Berzsenyi Dániel emlékére állítottak.

- Elrohannak az emberek az emléktáblák mellett, amelyek híres személyiségek soproni jelenlétére utalnak, munkásságukról, soproni kötődéseikről mesélnek – mondja ifj. Sarkady Sándor. Ezért irodalmi túrára hívtuk a soproniakat, arra hogy felfedezzük ezeket a helyeket, emlékeket.
    Hogy nem egészen úgy sikerült az irodalmi séta, ahogyan a szervezők szerették volna, “reméljük”, hogy annak elsősorban tényleg az időjárás lehetett az oka; a hideg februári napon zuhogott az eső.
- Így is tizennégyen voltunk azon a sétán, amelyen egy hatalmas – Gugelweit Jánostól egészen Petőfi Sándor silbakolásáig terjedő – időintervallumon kellett végigvezetnem a társaságot – vállalja készségesen a fiatal tudós azt, hogy így, szóban végigvezet engem is újból az útvonalon.
- A Széchenyi-szobortól indult a túra; ezen egy kissé csodálkoztak is résztvevők, akiknek aztán elmondtam, hogy amikor a fiatal Széchenyi megírta A lovakrúl című művét, azt Kis János evangélikus püspökhöz, irodalomszervezőnkhöz vitte bemutatásra, korrektúrázásra: így történt meg az, hogy a reformkor egyik legnagyobbja, a polgári Magyarország megálmodója és elindítója, Kis Jánosnál tette tisztelgését, akiről pontosan tudta, hogy milyen nagy érdemeket szerzett az irodalom szervezésében. Innen nem kellett messze menni: az Evangélikus Líceum főbejáratánál csak úgy sorjáznak a már említett emléktáblák, ahol a társaságnak beszéltem Berzsenyiről, akiről azt mindenki tudja, hogy szilaj legény volt és hogy a poncichter legényeket bevágta a tóba. Viszont mindennél sokkal többet is meg lehet azért tudni az iskoláról, ahonnan Berzsenyi ugyan megszökött, de később mégis mind a három fiát az Evangélikus Líceumba járatta. Ő maga is visszatért Sopronba öregségének éveiben és a Pócsi utcában – szintén emléktábla jelöli a helyet – vetette papírra verseit.
    Tovább zarándokolva a Petőfi-emlékhelyeket is megnéztük. Nem kellett túl messzire menni, hiszen, csak aki idegen ebben a városban hiszi azt, hogy Sopronban nagy távolságok vannak. 1973-ig a jelenlegi márványtáblával való kicseréléséig, egy jó kis korrodált vastábla jelölte a helyet, ahol a közlegény silbakolt. Felhívtam a társaság figyelmét arra, hogy pontosan bemérten, azon a helyen, ahol most a Petőfi szobor áll, volt az a fahíd, amelyen a fiatal 16 és fél éves kamasz döngő léptekkel járt a volt Pejachevich-köz és az akkor még álló régi kaszinó között. Megnéztük azt a helyet is, ahol a diáktanya állt, a Hosszú-soron. Százötven méteres körzeten belül alkot egy kis háromszöget a három hely: a diáktanya, a silbakolás helye és az, ahonnan a könyveket a költő kölcsönözte. A mai Rákóczi utcában csak fel kell emelni a tekintetet és elolvasgatni a táblát és elcsodálkozni azon, hogy kikkel is találkozott a kamasz Petőfi: Nagy Istvánnal, aki később a kétkötetes Oklevéltárat írta, vagy Fabricius Endrével, aki eskü alatt vallotta, hogy Petőfi itt volt ezen a diáktanyán. A Halász utcába már nem jutottunk fel, oda ahol a korabeli Magyarország véleménye szerint is a legszebb Petőfi emléktábla van a volt kaszárnya helyén. A séta a Templom utcánál ért véget, ahol már nincs meg Kis János háza – csupán emléktábla jelöli a helyét – ahol őt annak idején Kazinczy Ferenc és Széchenyi István is meglátogatta.
    Ifj. Sarkady Sándornak a második irodalmi túra elmaradása sem szegte kedvét. Kollégáival együtt – akik közül Csiszár Ágnes könyvtáros nyertes pályázattal járult a rendezvény sikeréhez – tervezi, hogy Frankenburg Adolf, Becht Rezső, Szerb Antal és Halász Gábor emlékét és soproni kötődéseit, munkásságát idézve végigjárják azokat a soproni helyeket, amelyeken az írók költők maradandó nyomokat hagytak.
- Sokszor egy-egy irodalmi személyiség neve hallatán még én is felkapom a fejem, hogy hánynak őrzi emléktábla a nevét, amelyeket észre sem veszünk. Például ki tudja, hogy hol található Sopronban a Gyóni Gézára emlékeztető emléktábla? – szegezi nekem a kérdést a történész-könyvtáros.
    Az irodalmi túrát a város polgárainak szánta ifj. Sarkady Sándor, aki, amikor a rossz időn túl az esetleges érdektelenségre is célzok, azt mondja: hogy ő ezt már megszokta.
- Még ha azt is hiszik a soproniak, hogy úgy ismerik a várost, mint a tenyerüket, azért most is bebizonyosodott, hogy Sopronban emléktáblák és irodalmi emlékhelyek tekintetében – és valószínű, hogy sok egyéb értékkel kapcsolatban is – még mindig van felfedeznivaló – mondja meggyőződéssel a szervező.
    Az irodalmi emléktúra tehát, folytatódik.
    Így utólag bevallom, hogy ifj. Sarkady Sándor nekem tartott kiselőadása alapján az volt az érzésem, hogy a túra szenzációsra sikeredett és nagyon sajnáltam, amikor véget ért…, holott ott sem voltam.
    Utólag úgy gondolom, hogy: sajnos.



2002. március 04., hétfő 01:16


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület