A magasra tett mérce

   
    Meghalt Lampérth Gyula, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum rendszerváltozás utáni történetének első igazgatója. A fiatal, nagycsaládos matematikus nem könnyű feladatot vállalt, amikor a nagyhagyományú intézet vezetését vállalta, a nevelés régi-új alapokra való helyezését, kapcsolatainak kiépítését és a hagyományok felelevenítését egyaránt tűzte maga elé célul amellett, hogy az érdemi oktatás magas szintre emelése sem volt másodrendű a programjában.
    Ökumenikus volt, aki a más történelmi vallásúak szeretetét és tiszteletét, hitük növelését ugyanúgy feladatának tartotta, mint azt, hogy a dunántúli evangélikusok oktatásának és nevelésének ismét központjává váljon az annyi rosszat megélt gimnázium.
     Szenvedélyes ember volt, aki szívesen vitatta meg a vallás kérdéseit másokkal, aki éppen egy bizonyos kisebbségi létben élés érzete miatt is fontosnak tartotta minden egyes ember megbecsülését. Ezt személyesen, mindenki megtapasztalhatta, aki gyermeke miatt vagy éppen az utóbbi időben kapott kitüntetései miatt riport, beszélgetés céljából látogatta meg.
    Hívő ember volt, aki több mint négy éve tudatosan és nyíltan viselt betegségének idejéről csak úgy tudott beszélni a kórházi ágyon, mint kegyelmi időről, mialatt iskolája, melyben – és ezt tartotta a legnagyobb dolognak – a gyerekek otthon érezték magukat, számtalan, Istentől eredő segítséget kapott.
    Magasra tett mércét, nehezen teljesíthető elvárást hagyott maga mögött az üres igazgatói székben, ahonnan a nyíltan hitet tevők helyére távozott.