CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Sopronban a magyar ásványcsoda

- Az, amit ön most a kezében tart, Magyarországon az ásványok első számú sztárja. Maga a magyar ásványcsoda - mondja Molnár Pál, a soproni ásványbörze fő szervezője, miközben a kezemben forgatom az egyik oldaláról közönséges kavicsnak látszó kődarabot, amelynek a másik oldalán azonban, a belsejében különleges fényű és csillogású anyag csillan meg.
1999 előtt Magyarországon mindenki - az akadémikusoktól a diákokig - azt nyilatkozta, hogy itt nem található meg ez az ásvány. Ám Észak-Magyarországon, Monokon csoda történt. Egy kis domb felszínén az egészen kis diónyitól a nagyobb méretű dió nagyságig heverő vulkáni bombák között, ahol a geológusok ezekből már régebben - eredmény nélkül - néhányat össze-összeütögettek, egyszer csak egy kettéütött kő belsejében előtűnt a tűzopál és a nemes opál. A vörös tűzopál Európában egyes-egyedül Magyarországon létezik.
A nemesopál sokszínű - kék, zöld, piros, sárga - szintén egy rendkívül dekoratív, különleges ásvány. Egyébként a Szerencs közelében fekvő lelőhelynek a fellelhető hét féle opál között van még egy harmadik csodája is: az üvegopál. Ez utóbbi ibolyántúli lámpa fénye alatt sötét almazöld színben világít. A soproni ásványbörzén jelen voltak azok a szakemberek, akik a szenzációszámba menő ásványcsoda felfedezésében és ismertté válásában szerepet játszottak: Németh Tamás Veszprémből és Kövecses Varga Lajos Siófokról.
A magyar nemesopálok szakmai körökben mindenképpen szenzációt jelentenek, még akkor is, ha e területen is jelentkeznek a tipikus magyar gondok. Nincsen megfelelő technológia, gépek, és persze hagyományai sincsenek az ásványok megfelelő feldolgozásának. A Molnár Pál által mutatott nyers állapotú ásvány értéke fél órai munkával elvégezhető csiszolással harminc-negyvenszeresére növekedne; aranyba foglalva, ékszerként az értéknövekedés halmozott mértékű lenne.
A Gyermek- és Ifjúsági Központban megrendezett 19. Pannónia Közép-Európai Nemzetközi Ásványbörzén  az ősmaradványok és ékszerek mellett egyéb, gyűjtők számára fontos ritkaságokat is megtalálták azok, akik darabról darabra, órákon keresztül átvizsgálgatták a kínálatot.

Figyelmemet Molnár Pál - remek idegenvezetőként - az Oroszországból származó charoit-nak nevezett ásványra hívta fel. Ennek a világon egyetlen lelőhelye van, a Bajkál-tótól 2000 kilométerre északra, nevét is lelőhelyéről kapta. Ez a tavaly még szinte ismeretlen, csodálatos színárnyalatú és szövet-felépítésű ásvány egyike a külföldi ásványvilágból itt megjelent ritkaságok közül azoknak, amelyeket Nyugat-Európában most kezdenek csak megismerni.
Nem tudom, a köztudatban mennyire van benne az a tény, hogy külföldön a soproni ásványbörzét tartják Magyarország legbevezetettebb, legnívósabb kiállításának.
Sopronnak egykoron, a húszas évektől az ötvenes évek végéig bányászati egyeteme volt. Amikor Sopronban a szervezők tíz évvel ezelőtt az ásványbörzét és kiállítást elindították, akkor ezeket a bányászati hagyományokat szerették volna feléleszteni - meséli Molnár Pál, amikor az eredményekről kérdezem.
Úgy gondolja, hogy a soproni az egyetlen magyar ásványbörze, amely az elmúlt három-négy évben folyton növekvő színvonalon tartja a nívóját látogatottságban és minőségben egyaránt. Az egyik magyarázata mindennek az lehet, hogy itt tényleg Kelet-Európa természeti csodái jelennek meg.
Egyedül is végignézem még egyszer a standokat, az ásványokat, a csiszolt és sziporkázó "köveket", a  nagyítóval tüzetesen vizsgáló gyűjtőket, azt ahogyan egy-egy darabot a fény felé tartva nézegetnek, vagy a keresett ásványt megtalálva arra "lecsapnak" - és úgy érzem, megértettem, hogy Molnár Pál miért is használta beszélgetésünk alatt az ásvány szinonímájaként végig a csoda szót.



2001. október 14., vasárnap 16:41


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület