|
A
Kulturális Örökség Napjai: szeptember 22 - 23:
A mozgalom "Történelmi emlékek nyitott napja" néven 1984-ben indult
el Franciaországból azzal a céllal, hogy az egyébként nem nyilvános helytörténeti-építészeti
emlékek egy évben legalább egy alkalommal látogathatók legyenek. Azóta
egyre több európai országban – így 1992 óta hazánkban is – szeptember utolsó
hétvégéjén rendezik meg a “nyitott kapuk napját". Ebben az évben ismét
nagyszámú fővárosi és vidéki emlék kapuja nyílik meg, hogy az épületek tulajdonosai
az érdeklődők számára lehetővé tegyék kultúránk rejtett kincseinek felkeresését.
Sopronban öt épületet nyitnak meg szeptember 22-én és 23-án, közöttük
a Berzsenyi Dániel
Evangélikus Líceumot (Széchenyi tér 11. szám), a Templom
utca 18. (Körmendi – Csák Kortárs Gyűjtemény), Templom
utca 19. (Hajnóczy-ház) és 20.
számú (Wollner Hotel) egykori lakóházakat és a Szent
Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium épületét,
melynek falai között üdvözöljük vendégeinket.
A Kulturális Örökség Napjain látogatóikat nyitott kapkkal váró épületekkel
kapcsolatos további leírásokat olvasóink a Soproni
Képindex oldalain találnak.
***
Szent Orsolya Római Katolikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium
Sopron, Orsolya tér 2-3.
Az orsolyita rend tagjai a 18. század derekán telepedtek le Sopron várfalakkal
körülvett Belvárosában, az egykori Sópiac keleti oldalán. Első kápolnájuk
és zárdájuk 1746 után épült fel. Az 1850-es évek derekán határozták el,
hogy a barokk épületegyüttes helyén nagyobb méretű templomot, zárdát és
iskolát emelnek. A tervek elkészítésével a tehetséges, fiatal soproni építészt,
Handler Nándort bízták meg.
Handler Nándor (1836 – 1888) a 19. század hazai építészetének
kiemelkedő alakja volt. Megmaradt vázlatkönyvének rajzai alapján feltételezzük,
hogy Ausztriában és Észak-Németországban ismerkedett meg a kor romantikus
építészetével. Az Orsolya téri épületegyüttes különösen fontos szerepet
játszik hazai historikus építészetünkben, hiszen a kevésbé pontos “jelzésszerű”
gótikus igazodást ezen a templomépületen – a német és angol neogótika és
helyi példák felhasználásával – pontosabb, "szigorúbb" megformálás váltotta
fel. Joggal lehetünk büszkék, hogy ebben az elsők közé tartozott az akkori
Közép-Európában.
Handler két tervsorozatot rajzolt a templom- és
zárdaépület kivitelezéséhez: a korábbi 1859-ben, a későbbi 1862-ben készült.
A tér keleti oldalára két emeletes zárdaépületet tervezett, tőle délre
egytornyos templomot, a tér sarkába pedig iskolát. A monumentális épületegyüttes
igényes neogótikus architektúrájával az egész tér hangulatát meghatározta.
A zárdaépület (Orsolya tér 2. szám) első emeletén
kéthajós, reprezentatív oratóriumterem létesült. A szép arányú, nagyméretű
terem napjainkban a Római Katolikus Egyházművészeti Gyűjteménynek ad helyet.
Az orsolyiták Szeplőtlen Szűznek szentelt templomának egységes keresztboltozatos
tere a második tervsorozat elkészítése idején alakultak ki. A templomtérbe
a helyreállított, csipkés, kőbaldachinon keresztül lehet bejutni. Érdekes
a templom sokszögű alaprajzú sekrestyéjébe is benézni: a finom rajzú bordák
zárókövében a templom tervezőjének, Handler Nándor építész arcvonásaira
ismerünk. A homlokzat fő dísze a hatalmas mérműves ablak és a konzolokra
helyezett, áttört kőből faragott, tűhegyes torony.
Az iskolaépület (Orsolya tér 3. szám) szimmetrikus
homlokzatát "bajuszos" keretezésű új-gót ablakok sorával tagolja. Az épület
eredetileg öttengelyes volt, melyet Spach Ferdinánd 1884-ben – a már meglévő
épület formáinak átvételével bővített.
Az iskola tantermei kis méretű belső udvarok köré
szerveződtek. A két emeletes, hatalmas épület udvari homlokzatai az egykori
várfalra néztek. Itt épült fel 1908-ban a csillagvizsgáló tornya Schármár
Károly soproni építész tervei szerint.
Az iskolaépület belső tereit 1954-ben Winkler Oszkár
tervei alapján modernizálták. A szűk, íves lépcsők helyett kényelmesebb,
biztonságosabb szerkezetek épültek és az udvari keresztszárnyakban elhelyezett,
gyengén megvilágított tantermek helyén kényelmes zsibongók alakultak ki.
Az épület megújítása során derült ki, hogy az iskola
helyén korábban a római közfürdő nagyméretű együttese állt. A fürdő az
I-II. században épült és a IV. században is működött még. Vizét Scarbantia
aquaeductusa vezette a mai Bánfalva területéről a városba. A hatalmas közfürdő
megmaradt részeit feltárták: a különös emlék most megtekinthető.
Az iskolát később a várfal külső oldalán korábban
felépült városi palotával (Széchenyi tér 21. – Várkerület 116. szám) árkádos
folyosóval kapcsolták össze. A hatalmas saroképület mai formáját 1857-ben
kapta. Talán nem mindenki tudja, hogy az épület keleti szárnya Szürnyeghy
Horváth József 1820-as években épült emeletes nemesi palotájának falait
is magában rejti.
Az újgótikus stílusban épült sarokpalota terveit Handler
József építőmester, Handler Nándor építész édesapja írta alá: az épület
szép, faragott architektúrája, nemes arányai mégis azt sugallják, hogy
a terveket a fiatal építész rajzolta, aki a kivitelezést is maga irányította.
Bizonyára ezzel is magyarázható, hogy a terven ábrázolt szerény lakóházhomlokzat
a megvalósítás során igényes romantizáló-historizáló díszítést kapott.
A kétemeletes saroképület szárnyai négy oldalról
tágas belső udvart kereteznek, ide a Várkerületről és a Széchenyi térről
egy-egy szép gótikus kapun lehet bejutni. Közülük a Várkerületre nyíló
bejárat a díszesebb: a szép, élénk színekkel festett belsőket helyreállítás
híján egyenlőre még nem lehet látogatni.
A Szent Orsolya Rend hatalmas együttesének épületei
más-más korban épültek: ez magyarázza, hogy a korai, romantikus historizmus
és a késő historizmus jegyeit egyaránt fellelhetjük a házak arculatán.
Az együttes alkotói azonban egytől-egyig a gótikus stílust vették példának
és a középkori elemek alkalmazásával példás harmóniát teremtett az épületen.
Winkler Gábor
Fotók: Soproni KépIndex
2001. szeptember 21., péntek 10:34
|
