CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Szép nyarat és jó utat Sopronba!

Még egy hónap, és véget ér a nyár.
Mit mutatna meg a Sopronba látogatóknak a városból Németh Éva, Sopron Város kulturális referense?

    - Se szeri, se száma azoknak az épületeknek, tereknek, családi és intézményi hagyatékoknak, amiket feltétlenül meg szeretnék mutatni az idelátogatóknak, amelyeket ki szeretnék emelni. Mégis, mik ezek?
Hol is kezdjem, mit is mutatnék meg? Aki idelátogat, annak feltétlenül tájékozódnia kell Sopron földrajzi helyzetéről. Sopron az Ikva szélesen elterülő, barátságos völgyében épült. A Soproni medencét a Soproni-hegység és a Fertő-tó mellett húzódó Balfi-dombság határolja. A Fertő a várostól északkeletre fekszik, 337 négyzetkilométeres víztükrének ma csupán alig egyötöde tartozik Magyarországhoz. Az országhatárral kettéosztott tavat ma már szerencsére természetes egységében élvezhetik az idelátogatók. A széles nádassal körülvett tó körüli településeket jól kiépített kerékpárút köti össze.

    A vidék szerencsés helyzetének köszönheti, hogy soha nem tartozott a félreeső, jelentéktelen helyek közé. Területe sok ezer éve lakott. Az egykori római város fontosságát a honfoglaló magyarok is felismerték. A magyarok által üresen hagyott gyepűk egyike éppen a Borostyánkő-út vonalán húzódott, így az egykori Scarbantia hamarosan a határőrvidék egyik jelentős pontjává vált. A királyi vár egyik első ispánja a "Suprun" névre hallgatott, feltételezik, hogy a város magyar neve e személynévből származik. A német elnevezés "Ödenburg" a város-vár egykori pusztulására utal. A külső veszélyek megszűntével a 18. század második felétől az erődítés és a várárok szerepe csökkent, betemették az árkot, és megindult a belső várkör - "Várkerület" - beépítése. Sopron a 19. század végére a monarchia egyik legnagyobb helyőrségi városává vált. Az első világháború jelentős véráldozatot követelt a város lakóitól. A békeszerződés előbb Sopront is Ausztriának ítélte, majd a velencei egyezmény nyomán népszavazással dönthetett a lakosság a város sorsáról: az 1921. december 14-i soproni népszavazás eredményeképpen Sopron magyar város maradt.

    Soproni sétákon érdemes a város története során kialakult városrészeket külön-külön is felkeresni. A város történeti magja a várfallal körülvett belváros és az ezt körülvevő Várkerület.

    A belváros igazi bejárata máig a TŰZTORONY félköríves kapuja maradt. A tornyot az egykori oklevelek először 1409-ben említik. A tornyot toronyőr kezelte, aki, ha tüzet észlelt, vagy ellenséget, előkelő vendéget látott közeledni, trombitájával adott jelt. Az őrök egyúttal zenészek is voltak, és tisztjükhöz tartozott, hogy vasárnap a toronyból muzsikáltak. A nyilvános toronyzenék csak 1852-ben szűntek meg.

A FŐ TÉR a város szíve. Klasszikus példája a tér fogalmának. Szinte teljesen zárt, alig venni észre azokat a nyílásokat, amelyek a beletorkolló gyönyörű utcák révén támadtak. Feltétlenül végig kell sétálni a Kolostor utcán, a Templom utcán és a Szent György utcán. A Fő téren látható Szentháromság oszlop a magyarországi barokk szobrászat kiemelkedő alkotása. A szobor mögött áll a hajdani megyeháza, nyugodt hatású épület, szép példája a klasszicista stílusnak, amelynek főbb jegyei a hatalmas oszlopok és az orom. Aki itt jár, nézzen be a Fabricius házba, ez volt a város polgármesterének, Lackner Kristófnak a lakóháza, melyet halálakor, 1631-ben a városra hagyott. Generális- vagy Tábornokház, itt szállásolta el régen a város a katonai parancsnokot. Storno ház, ez volt a toronyőr lakása és egyben feljáró a toronyba.

BENCÉS templom, a 14. sz. utolsó negyedében Geissel Henrik a templom nagy jótevője, családneve (Gaiss-kecske) alapján számos kecskeábrázolás van a templomban. A néphit azt a legendát költötte, hogy a templomot oly kincsből építették, amelyet kecske túrt fel. Népies elnevezése a mai napig: Kecsketemplom.

KÁPTALANTEREM (Templom u. 1.) az egykori ferences, majd bencés kolostorhoz csatlakozó építmény, rendeltetése szerint káptalanterem: a kolostor legfontosabb gyűléseinek színhelye.
A GAMBRINUS házon megtalálható szinte minden stílus bélyege.

A FABRICIUS-ház a város egyik legértékesebb műemléke. A ház a 19. század elejétől fogva a Fabricius- családé, egyik tagja, Fabricius Endre 1839-40-ben mint diák Petőfit istápolta, aki Sopronban katonáskodva nyomorgott.

STORNO ház, a város középpontjában erősen szembetűnő műemlék. 1482-83 telén e házban lakott Mátyás király. 1872-ben id. Storno Ferenc festőművész, restaurátor vette meg a házat, ott helyezte el a műgyűjteményét. A soproni Múzeum ősszel készül Storno-kiállításra.

Az Új utcában több épületnél is érdemes elidőzni, ilyen például a 9, 2-8,16-20.

Feltétlenül szeretném megemlíteni a Templom utcát, a TÖPLER házat, ahol Töpler Károly orvos lakott, aki 1850-ben kolerajárvány áldozata lett falusi körútja alkalmával. Ő írta meg először Sopron történetét nyomtatásban.

A Templom utca azt a szerepet játszotta valaha, mint Budán az Úri utca: arisztokraták és patríciusok lakták. Az utca legtöbb háza megőrizte a 17-18. sz.-ban nyert alakját. Az Evangélikus templom az ország egyik legnagyobb protestáns temploma. A mai Bányászati Múzeum, a régi Eszterházy palota igen figyelemreméltó építmény.

A régi Liszt Ferenc Művelődési Ház nagyterme ugyan rekonstrukció alatt áll, de feltétlenül fontos róla beszélni. A hajdani várkör egyik legnagyobb bástyája helyén épült fel 1872-re az egykori reneszánsz stílusra emlékeztető Kaszinó. Avatása idején túlságosan nagyra méretezettnek tartották, ma azonban már ez is kicsinek bizonyult. A hatalmas ablakok mögötti nagyteremben sok nagy művész szerepelt, így 1874-ben és 1881-ben Liszt Ferenc, 1905-ben, 1924-ben , 1928-ban és 1929-ben Bartók Béla.

Nem hiába hagytam utoljára az egyik nagy szerelmemet, a színházat. Mi, soproniak, nagyon büszkék vagyunk arra, hogy végre újra (1991-től) van saját színházi társulatunk. De előbb röviden az előzményekről: Sopronban 1412-től vannak adatok a színjátszásról. 1792-ben mérföldkő a helyi színházhistóriában: magyar nyelvű darab kerül színre az evangélikus líceum dákjai jóvoltából. Soproni Thurner Mihály polgármester jóvoltából a nehéz, súlyos gazdasági időkben sem zárt be a színház .

1992. december 3-án megnyitotta a színház a kapuit egy Dürenmatt darabbal, és azóta is folyamatos lendülettel dolgozik.

Nagyon sok mindenről nem beszéltem még, amiről akartam, hiszen a látnivaló rengeteg. Szót érdemelt volna még a belvárosban az Orsolya tér, a Lábasház, a Szent György utca, a Várkerület, a Petőfi tér, a Széchenyi tér. De ugyanígy tudnék a külvárosból is említeni, mint pl: Szent Mihály utca, Bástya utca, a Fövényverem, a Jégverem, a Szélmalom utca, a Szentlélek utca, a Kőfaragó tér, a Deák tér vagy a Balfi külváros. Aki idelátogat, feltétlenül menjen el a Soproni-hegyekbe, a Lővérekbe.

Mivel fertőrákosi vagyok, hadd legyek a végére egy kicsit önző, és hadd ajánljam a végén a lakóhelyemet az olvasóknak. Feltétlenül tegyenek erre is egy sétát a Fertő tavon, nézzék meg Fertőrákost a Barlangszínházzal , a Pellengérrel ( ez a falu közepén áll, az ország egyetlen pellengérje, formája szerint a 17. századból való), a Mithras-szentéllyel is.

Jó utat és szép nyarat kívánok!
 

Képanyag: Soproni KépIndex
 



2001. augusztus 02., csütörtök 22:27


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület