Anyák Napján…

    Mit lehet az Anyák napjáról írni és mondani egy édesanyának?
"Édesanyám a sorsom" - mondta egyszer valaki.

    Anyák napi ünnepségeken gondoltam néha arra, hogy az egyik legszentebb és legbensőségesebb érzelmet, az elmondhatatlant, a szavakban ki nem fejezhetőt, az - erejében és varázsában - olyannyira csak kettőre tartozót, a személyeset szavakban talán a nyilvánosság előtt elmonda(t)ni nem is lehet.
    Hiszen minden Anyák Napja - esendő emberi külsőségeivel együtt is - úgy jelent ünnepet minden anyának, akárcsak gyereke születésének pillanata, hogy - ha nem is tudatosan - de a létezés titka mögött megérzi, hogy valamilyen kimondhatatlan bizalom folytán részese a teremtés csodájának, a világ alakításának.
És úgy jelent ünnepet minden gyereknek, hogy - lehet, hogy kimondatlanul - a gondviselés ajándékát is felfedezik az anyai szeretetben, jóakaratban, tekintetben, amely a sírig - és még azon túl is - mindenkit elkísér, amelyet szívünkben féltve hordozunk és őrizünk.