|
Simor András az Apostolról és "Petőfi holdudvaráról"
Simor András az Apostolról és "Petőfi
holdudvaráról"
Beszélgetés a Soproni Városi
Könyvtárban
Simor András látogatását a városi könyvtárban vendége: Héjjas
Zoltán bemutatkozása előzte meg, aki a fiatal Eötvös Kiadó
mindössze 4 éves tevékenységéről, kiadási elképzeléseiről,
elkötelezettségéről beszélt. A gazdag kínálat, ami bemutatásra került,
valamiféle misszió vállalására enged következtetni, Eötvöséket az
elfeledett, a korábban meg sem jelent, az ismeretlen és megismerésre
váró művek kiadójaként fogjuk majd ismerni. Érdemes keresni a
tartalmában, formájában is igényes köteteit!
Az Eötvös Kiadó és a költő, műfordító, spanyol nyelvtanár Simor
András kapcsolata műveinek megjelentetésével jött létre,
nézeteik és értékítéletük azonosságából adódóan - nem véletlenül -
természetesen létező folyamatban él tovább.
A költő Simor András könyvtári látogatásának apropója "Az Apostol"
bemutatója. Felolvasását ezért az e témában született "Szilveszter
csontjairól" írott költeményével kezdte ("Kik örülnek az orgonáknak?
1985).
A bemutatásra kerülő műveket három egységre osztva ezután saját
összekötőszöveggel követték egzmást előbb a XIX. sz.-i költők versei,
más arcát engedte megismerni a korábbi "Vurstli" (1977) majd a
válogatott és új verseket is összefoglaló "Balga Prometheusz" címmel
megjelent kötetekből.
Tanulmánykötetét bemutatva utalt arra a tevékenységre,
melynek során 1978 óta törekszik "az eredeti művek sajtó alá
rendezésével változtatni azon a helyzeten, amelyet talán leginkább
azzal lehet jellemezni, hogy miközben némelyik forradalmárunk neve
minden év március 15-én elhangzik az ünnepi beszédekben, életművüket
és velük rokon eszmetársaikét nem veszik komolyan. "
A kötetben szereplő tizennégy múlt századi gondolkodó, író, költő,
forradalmárról szóló munkák közös jellemzője, életművük Petőfiével
való érintkezése.
Ebben a blokkban esett szó pl. Táncsics Mihály egyik főművéről, a
"Józan ész" címmel írt munkáról, melynek egyetlen megmaradt példánya
149 év után majdnem "elveszett" az Országos Széchenyi Könyvtárból,
Vasvári Pál vígeposzáról "A szerelmes bajnok"-ról (ugyancsak az
OSZK-ban őrizték kéziratban), amely 150 évig várt a megjelenésre.
Hallottunk még addig ismeretlennek tartott Petőfi versről, mely
Rákócziról szól, s azt, hogy nem Petőfi verse lenne, azóta sem cáfolta
senki, valamint Szini Károlyról, aki harminc éven át volt
lapszerkesztő, heti-, havi lapok, röpiratok őrzik tevékenysége
nyomát, és szinte ismeretlenül került a leszármazottak jóvoltából a
Petőfi Irodalmi Múzeumba. Hogy kiket emelt ki még és milyen
ismeretlenségből, elfeledettségből Simor András, azt "Az
ismeretlen XIX. század, avagy Petőfi holdudvara" címmel megjelent
tanulmánykötete tanúsítja, melynek címlapjára is egy ismeretlen
fametszet került; talán az egyetlen ábrázolás, mely a Pilvax-kávéház
előtt tüntető tömeget ábrázolja, a tömegből kiemelkedő férfialak
kezében zászló "egyenlőség" felirattal, az eredeti metszetet
Moszkvában őrzi a Joseph-Helbert gyűjtemény.
A végén újra "Az Apostol" és soproni bemutatójának
előtörténete:
14 évvel ezelőtt a Baranyi Ferenc szerkesztette Palócföld közölte
Simor András "Szilveszter versei"-t. Blum József zeneszerző ezek
olvastán kereste fel Baranyit, aki "Apostol" ügyben őt Simor Andráshoz
küldte. A találkozásból közös mű született, műfaja rockopera.
Simor István - ha a zene ritmusa miatt nagyritkán kénytelen is
volt engedményt tenni - a szövegkönyv megírásánál a Petőfi szövegekhez
ragaszkodott. A talán csak a film eszközeivel megjeleníthető leírások
helyett a dramaturgia követelte "történés" szövegeként az alapmű
kiegészült egyéb, Petőfi műből vett sorral és helyet kapott benne a
Simor András által írt Szilveszter versek szövege is.
A 14 évvel ezelőtt útjára indult mű zenei anyagát korábban már
bemutatta a rádió, oratóriumi feldolgozásban elhangzott az "Ezredvég"
folyóirat irodalmi estjén és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is. A
színpadi bemutatás a soproni ősbemutatóig váratott magára.
Az Apostol téma nem először került a költő
érdeklődésének előterébe.
A magyar Petőfi-kutatás - hol így, hol úgy - időnként szintén
elhíresül és változik, talán csak egy dolog változatlan - mondja Simor
András - a sok kiadást megért középiskolai irodalom tankönyvek sorsa,
melyek többnyire nem kedvelik "Az apostol" főhősét. Álljon itt ehhez
egy idézet:
"Szilveszter prófétának mondja magát, ám szeme mind homályosabban lát.
Áldozata egyre értelmetlenebbnek tűnik. Teljes magánya meghasonlásba
kergeti. Megtagadja Istent, és ha tehetné, kiirtaná az emberiséget."
A részlet a gimnáziumok II. osztálya számára készült tankönyvből való,
mely megjelent 1980-ban, de érdemes utánanézni az 1990-ben
engedélyezett és már 7. kiadásban ismert jelenlegi irodalom
tankönyvben található értékelésnek is.
Fentiekkel azonos vagy rokonszenvező, de ezekkel ellentétes
véleményeket is bőven kínál az irodalomtörténet. Simor András
(ld. verseit a Szilveszterrel kapcsolatban kiemelésre kínálkozó
fogalmakról: Az írásról, A másolásról, A lélekről A nyomdáról,
melyekben az eredeti Petőfi gondolatok - kurzívval szedve -
köré fogalmazódnak ) részleteiben és egészében, a mű szerkezetét öt
részre bontja, nagyszerűségét is kiemelve újszerűen értelmezi és
láttatja a sokat vitatott Petőfi művet.
Egyáltalán nem káros, akár a rockopera megtekintése után is, ha
valaki otthon előveszi és felnőtt fejjel egyetlen ülésben itt és ma
végigolvassa diákkora egyik kötelező olvasmányát.
A Simor András szerkesztette Ezredvég folyóirat rövidesen
megtalálható lesz a Városi Könyvtárban is.
- Müller Imréné
-
- A fotók az Apostol
főpróbáján készültek Pluzsik Tamás gépével -
1999. március 17., szerda 00:00
|
