Szent Gallen: Svájc Pannonhalmája
"Senki sem vitte magával a keresztlevelét a kalandozó magyarok közül Szent Gallenba!"

Május 8-án a volt megyeháza dísztermében nyitotta meg dr. Gimesi Szabolcs  Sopron és dr. Marcel Fischer Rorshach  (Svájc) polgármestere, valamint Claudio Caratsch svájci nagykövet és Dr Werner Vogler levéltáros  A Szent Galleni Apátság Kultúrája című kiállítást. Létrejöttét a Pro Helvetia Alapítvány, Rorshach város és a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület támogatta.

Csihák Györgyöt, az 1971 óta külföldön élő közgazdász-történészt, a Zürichi Magyar Történelmi Egyesület alapító tagját kérdezem.
- Kérem, tegye élővé, helyezze el Svájc történetében ezt a kulturális kiállítást!
- Svájcról tudni kell, hogy egy rendkívül szegény ország volt. Ma mégis a világ leggazdagabb országa! De ez az út, ahogyan ide eljutott, a mi számunkra nagyon érdekes lehet: hogyan kell ezt elérni! Ahogyan nálunk Széchenyi mondotta, hogy tegyük a kultúrát és a gazdaságot az első helyre. Utána lehet minden másról beszélni. Svájc ólomgombos darócruhában vívta ki függetlenségét ugyanavval a Német Birodalommal és a Habsburgokkal szemben, akikkel mi is harcoltunk.
- Mit jelent Szent Gallen Svájcnak?
- Szent Gallen ugyanaz Svájcnak, mint nekünk Pannonhalma. A kereszténység kiindulópontja és kulturális központ. Svájc protestáns, de ami katolikus, az mind innen származtatható.
- Pannonhalma csaknem 400 évvel Szent Gallen után létesült, de ma is él. Szent Gallen 1805-ben, mint működő kolostor megszűnt. Számunkra a kommunizmus 50 éve alatt a bencés rend az európai kultúra őrzője volt. Svájcnak mit jelent Szent Gallen, és az európai kultúra?
- Az európai történetiség, éppen a passaui püspökség feladata alapján, mármint a magyarországi térítés kapcsán nyer egységet, hiszen ugyanez volt a feladata az említett püspökség alá tartozó Szent Gallennak is. Annak idején nem tettek ilyen különbséget, hogy Európa vagy Ázsia. Ez egyébként is jelenlegi formájában egy új fogalom. Akkoriban ez a föld mondjuk Londontól a mai Vlagyivosztokig tartott.
De ami a magyar kereszténység számára is meghatározó volt, az a Cluny-i Apátság-beli spirituális megújulás; és ide tartozott Szent Gallen is. Azt már főleg nyugaton szeretik elfelejteni, hogy a pénzt ehhez a megújuláshoz a mi Szent Istvánunk adta. A Cluny Apátságnak is, a Montecassinoi Apátságnak is, és az Einsiedelni Apátságnak is. Ezt ott nem szeretik hallani, de bizony ez így van! Mindig csak azt emlegetik, hogy mi magyarok kalandoztunk, raboltunk meg pusztítottunk (ami nem így van), de hogy milyen óriási pénzeket adtunk, azt nem. A német-római császárok a pápát adófizetésre kötelezték és mi vidáman fizettük a pénzt, pedig a magyar király apostoli, akárcsak a pápa.
- Hogyan illik ez Európa kultúrájának jövőképébe?
- Kedves Uram! Én jóslással nem foglalkozom. Közgazdász és történész vagyok. De Európa kultúrája több lábon álló kultúra. Mi a NAT véleményezése során megírtuk a miniszternek, hogy az rendben van, hogy Nyugat-Európa azt mondja, hogy a kultúra történetiségében van asszír-görög-római, de a magyar kultúra gyökerei nem ide futnak és végződnek a Honfoglalásban, mint az a NAT-ban is van. A mi kultúránk gyökerei inkább belső Ázsia felé mutatnak, s azon túl abba a kultúrkörbe is, ahonnan a többiek is jöttek. Onnan, Ázsiából hoztuk mi azt, amit ma Európában parlamentarizmusnak hívnak, hiszen László korában nekünk az egyháziaknak és világiaknak együtt rendszeres országgyűléseink voltak! Ne felejtse el, ismét mondom, a magyar király apostoli király, aki a zágrábi püspökséget akkor alapította, amikor a német-római király Canossát járt, mert kinevezett, csak kinevezett főpapokat.
- Amikor Szent Gallenről hallunk, bizony a „kaland” ugrik be!
- Szent Gallen kapcsán szeretném elmondani, hogy mennyire is voltak „pogányok” a magyarok. Erre semmiféle bizonyíték nincsen! A keresztlevelét senki nem vitte magával. Nem vitte Szent Gallenba sem, ahol nem volt pusztítás, bármennyire ezt állítja a sajtó és esetleg a történelemkönyv.
Erről a szabályszerű hadjáratról a Szent Galleni Krónikában két mondat van. Az egyik, hogy megtámadták a kolostort, a másik: Biborata mártír lett . Itt nincs szó rablásról, nincs szó pusztításról. A korabeli krónikák pedig kiemelik, hogy semmit nem bántottak, semminek bántódása nem esett. E kiállítás budapesti megnyitása kapcsán rendezett konferencián egyetlen előadó nem beszélt ilyesmiről! Azt senki nem állíthatja, amit nem olvas az eredeti iratokba beleolvasva! Ez nagyon fontos a jövőre nézve! Miért akarjuk mi magunkat magyarokat lejjebb húzni, mint ahol vagyunk?
- Vannak, akik azt próbálják elhitetni velünk, hogy messze vagyunk Európától!
- Európa történetileg, és a kereszténység nagyon sokat köszönhet nekünk, magyaroknak! Mert még nem is volt a magyar király király, amikor a pápa a mi segítségünket kérte két alkalommal is. De gondoljon arra, hogy amikor a törökök elfoglalták a pápa Róma alatti birtokát, aki Hunyadi Jánostól kért segítséget, aki Magyar Balázst küldte oda, és ez a történelemnek az egyetlen olyan fejezete, amikor a huszárok futamítottak meg egy flottát!
A dolog további pikantériája, hogy a pápa a győzelem emlékére pénzérmét veretett, amire nem Magyar Balázs, hanem a saját arcképét verette…De ez már egy másik történet!

-DI -