Dr Lampérth Gyula, a Soproni Evangélikus Gimnázium, Líceum igazgatója fogadott az 1998/99-es tanév megkezdése előtt néhány nappal. Először arról faggattam, milyenek az évkezdés anyagi lehetőségei?
- Az 1998-as gazdasági év rendkívül nehéznek látszik eddig. Az idei költségvetés pontosan, csaknem fillérre annyi, mint az 1997-es esztendőé.Ez mindent elmond. Nem pazaroltunk 1997. előtt sem, minden forintnak megvolt a helye, de nagyon sokat nem kellett gondolkodni azon, ha valami szükséges volt a tanításhoz, megvettük.Tavaly nagyon óvatosan gazdálkodva fillérre "kijöttünk", de amikor 15-20%-os infláció mellett a tanári béreket - nominálisan és nem reálértékben - ennyivel kellett emelnünk, ma azt kell mondanunk, hogy ha nem történik az ősz folyamán valamilyen pozitív és jelentős változás (legalább tízmilliós változás), akkor nem tudom, hogyan tudjuk az évet absolválni.Ami az elmúlt 7 esztendőben soha nem fordult elő, már most is, amellett, hogy hol adó, hol TB tartozásunk van, milliós hátrány látszik erre az esztendőre. Az a kiegészítés, amelyet, hallomásom szerint a Katolikus Egyház várhat az állammal kötött megegyezés helyes értelmezésétől, bennünket is kb. "egyenesbe hozna". Teljesen egyértelmű és nonszensz, hogy erre az évre is a 97-es összeget kaptuk.Ha ehhez szeptembertől hozzávesszük a járulékos költségeket, melyek minőségi bérpótlék és egyebek formájában várhatók...

Milyen "mennyiségi" mutatókkal jellemezhető a Líceum?
Nem tudom, ha azt mondom, "sok", az mit jelent minőségileg, de ebben a házban a Líceum 340 éves helyi története folyamán még ennyi ember nem fordult meg, ilyen sok diák még nem tanult.Ebben a tanévben 600 fölé emelkedett a nappalisok létszáma és 150-180 a levelezősöké.Közel 800 a diáklétszám. Ez egy nem is kis falu.A tanár-létszám 55-56 főállású, 7-8 lelkész, hitoktatókkal együtt több, mint tizen tanítanak hittant, az összes óraadók száma több mint 90.
Minden ellenkező híresztelés és egyéb hangok ellenére a Líceum iránt folyamatosan nő az érdeklődés. Különösen erős ez a 10 évesek körében.

Hogyan lehet bekerülni a Líceumba?
Felvételivel. Magyar-matematika-szóbeli felvételivel. A pontszámhatár a 100 pontos maximum mellett 88 pont.Ez nem csekélység! Ilyen feltételek mellett indul idén a nyolcosztályos gimnáziumban két 36-os létszámú osztály. Bármennyire is örvendetes a Líceum számára a magas színvonal, nagyon sajnáljuk a fel nem vett gyermekeket és szüleiket, annál is inkább, hiszen ezek többsége soproni, úgy is mondhatnám, szinte mindegyike ismerős.

Minek köszönhető a Líceum népszerűsége?
Úgy gondolom, hogy nagyon fontos a követelmény, melyet mi próbálunk nagyon óvatosan adagolni. Pedagógiailag a nehezebb utat járjuk, amikor az indulás szigora, majd az ezen való könnyítés helyett először hozzászoktatjuk a tanulókat az új körülményekhez, megszerettetjük az iskolát és ezután emeljük a követelményeket. Ez pedagógiailag nehezebb, de a diák számára lényegesen könnyebb és jobb hosszútávú eredményre vezet.

Melyik gimnáziumi oktatási formát preferálja a Líceum?
Nem szeretnénk letenni a voksot egyik oktatási forma mellett sem, annál is inkább, mert a Líceumnak speciális és komoly kötelezettsége van. Ez egy evangélikus oktatási intézmény. Azt szoktam mondani, hogy mindemellett a Líceum a soproni katolikusság és a vidéki evangélikusság iskolája. A tapasztalatok szerint a 8 osztályos gimnáziumi oktatással együtt járó kollégiumi, bennlakásos életformára az evangélikus vallású szülők nem szívesen engednék el gyermekeiket, ezekben az osztályokban jelentős a soproni és a katolikus többség.A négy osztályos gimnáziumban az arány fordított, tehát az egyházi és területi kötelezettségét a Líceum egyelőre csak a négy osztályos oktatási forma fenntartásával tudja biztosítani. Nem lehet célja egy evangélikus gimnáziumnak az evangélikusok kiszorítása! Úgy tűnik, ez hosszú távon is így marad, ha adminisztratív beavatkozás nem történik.

Hány féle képzés valósul meg a Líceumban?
Hét féle: a négy és a nyolcosztályos magyar ill. nemzetiségi gimnázium, ez négyféle,( német nyelvű gimnázium, az egyik a kettő közül az országban), egy nulladik évfolyam, ahol egy éven keresztül csak nyelvet oktatunk a további nemzetiségi képzéshez (pl. magyart a magyarul nem tudók számára, hiszen a tárgyak felét magyarul oktatjuk ott is), azon kívül egy négyéves és egy hároméves szervezett képzésünk. Ez összesen hét. Ez az oktatási forma nagy terhet ró a tantestületre. Nem is kísérte osztatlan lelkesedés a bevezetését, csak most látszik, hogy avval, hogy ilyen széles képzési palettát kínálunk, nincsenek beiskolázási gondjaink.

Milyen összetételű tanári kar látja el ezt az összetett feladatot?
Egy-egy szak tekintetében előfordulnak időleges hiányok. Gondolják el, csak német tanárunk tíz van, de azzal, hogy évente új nemzetiségi osztályok jönnek fel, nem egyszerűen évente egy-egy tanárral többre van szükségünk, de ezeknek a tanároknak már ezen a nyelven kell oktatniok a tantárgyak egy részét(18 órát), tehát német nyelven oktató matematika, fizika, történelem, földrajz, hittan tanárokra van szükségünk.Vannak külföldi tanáraink, van németországi matematika-fizika szakos tanárunk, német - történelem szakos tanárunk, a hittant német lelkészek tanítják.

Mit jelentett a NAT bevezetése a gimnázium számára?
A NAT bevezetése sok nem kívánatos hatással járt.Számunkra anyagi megszorítás, mely nem akarja engedélyezni azt a tényleg színes palettát, amit mi a diákjainknak kínálunk. Mi a diák érdeklődésétől vezetve nem tartottuk veszteségnek, ha a diák hozzánk jár és az "érte kapott pénzt" el is viszi a mondjuk ógörög vagy héber nyelvi fakultáció.Tavaly 49 fakultációnk volt az iskolában! De a NAT negatívumai közé tartozik,a mozgás-órák számának lecsökkentése heti két tornára (nálunk szalon- és népi táncot is tanulhattak a gyerekek a mozgás órák keretén belül), a nyelvi órák számának lecsökkentése, márpedig heti két-három órában nehéz egy nyelvet négy év alatt a beszélgetés szintjén megtanítani, akkor meg minek? A NAT továbbvitele (aminek megszüntetésében reménykedünk) nézetünk szerint egyértelműen a természettudományos, a nyelvi és a fizikai képzés rovására megy.Nagy árat fizetünk tehát a NAT óraspóroló jóságáért!
Számunkra egy pozitívuma mégis van.A tantestület kidolgozta a helyi tantervet, pedagógiai programunkat mely irányt mutathat akkor is, ha az azt kikényszerítő NAT nem is kerül teljes bevezetésre.

Milyen segítséget kap és vár a Líceum Sopron Önkormányzatától
A polgármester úr és helyettese, az Önkormányzat képviselői rendszeresen résztvesznek rendezvényeinket, megjelenésükkel erkölcsileg megtisztelik programjainkat, kölcsönadják a Városháza Nagytermét, tehát jóindulatuk és szeretetük, megbecsülésük közvetett módon sok mindenben megnyilvánul. Anyagiakban, csepp a tengerben és nem annak lebecsülése, ha költségeink és hiányaink méretéhez képest pl a pályázatokon néhány tízezer Ft-ot kapunk, rendszeresen. Ha azonban arra gondolok, hogy soproni diákokat támogatunk, és nem közvetlen tanulásukban, de étkezési költségeik felerészben való megtérítésével, akkor ez már egy évben több milliós költség, melyből jó néven vennénk, ha az Önkorményzat pl részt tudna vállalni.

Köztudott, hogy vannak könnyen elvégezhető és nehezebben elvégezhető, ezzel együtt a továbbtanuláshoz könnyebben és nehezebben pontot adó iskolák Sopronban. A Líceum inkább az utóbbiakhoz tartozik.
Nem lehet mereven venni ezt a dolgot, úgy gondolom, valahol a középen kell elhelyezkednünk. Nyilvánvaló magam is tudom, hogy a nálunk kiérdemelt jegy sokszor jóval többet ér, mint az azonos jegy más iskolákban. Őszintén meg kell mondanom, hogy evvel együtt nem szeretném, ha ebből hátránya származna a nálunk tanuló diáknak.Nem lehet figyelémen kívül hagyni ma egyetlen iskolában sem, hogy az egyetemek és főiskolák döntő többsége pontszám alapján vesz fel növendékeket.Nem tolhatok ki szándékosan a saját tanítványommal és biztosíthatom egy nála gyengébb számára az akadálytalan előmenetelt.Nagyon-nagyon nehéz dolog megtalálni azt a bizonyos középutat!

Van-e pedagógiai eszköz annak érzékeltetésére, hogy minden jóindulatom mellett elvárásaim magasabbak, mint más intézményeké.?
Pedagógiai eszköz! Ha a szeretet, amivel a gyermeket körülvesszük, ha az a viselkedés, amiből a szülő észreveszi, hogy a gyermek javát akarjuk pedagógiai eszköz, akkor igen. Mert a gyermeknek is és a szülőnek is a beleegyezése szükséges mindahhoz, amit csinálunk.Tehát annak felismerése, hogy itt emberi tartást is kap, hogy nemcsak tanítunk, de nevelünk is. Mi mindamellett, hogy nevelünk, nem vagyunk merevek. Szabad levegőt szeretnénk biztosítani a gyermek számára mindamellett, hogy nem tagadjuk meg nevelési normáinkat.Nem lehet a huszadik század végén, 40 év kommunizmus után, de mondok valamit: még a kommunizmus nélkül sem lehetne úgy tanítani, mint akár 1935-ban.Meg kell nézni a világot és meg kell nézni Európát - amit nem célként mondok, mert sokkal rosszabbak, mint mi!- de egészen más a világ! Tudni, de érezni is kell a szeretetet, amit tőlünk kapnak! De ezt nem eszközként használni, hiszen tudják és érzik, hogy milyen fontosak nekünk! De ezen túl ott van tanítás és vannak nagyon szép számmal tanítási eredmények.

Milyen gyerekeket kap "alapanyagként" az iskola?
Hát, hogy jó órában mondjam: nagyon jó gyerekeink vannak. Többségük még akkor se tenne rosszat, ha"fizetnének érte". Magam Budapesten éltem 23 évig, ebből 14 évig a Tanárképző Főiskolán tanítottam, tanítványaim kísérgetésével nagyon sok intézményt ismertem meg. Higgye el, és csak ezt tudom mondani a kollégáimnak is: nagyon jó gyerekeink vannak! Nem okoz gondot sok tanítványommal kimenni a Dunapartra táborozni vagy idén már harmadszor részt venni a Szent Jobb körmeneten. A legkisebb probléma sincs soha! Jó szülői háttérrel jönnek gyermekeink és ez többnyire meg is látszik rajtuk!

Milyen új létesítményekkel gazdagodott a Líceum ?
Ha Isten engedi és élünk, most avatjuk új, 400 fő befogadására alkalmas dísztermünket szeptember 15-én, prominens hazai és külföldi személyek, segítő düsseldorfi alapítvány képviselőinek jelenlétében.. Még egy egyemeletes épületrészünk van, ahol emelet-ráépítéssel a könyvtár és olvasóterem bővítésére nyílna lehetőségünk és egy kápolna kialakítására. Erre van is némi reményünk. Nagyon rossz állapotú a tornatermünk és kevés is, ahol rendszeresen két osztály tornázik egyszerre, a szintráépítés költségei jóval a százmillió fölött lennének. Területi bővítést nem tervezünk, nem is tervezhetünk, helykihasználásunk a maximumához közelít.

Mit szól az igazgató az itt-ott hallható vádakhoz, hogy általános szereptévesztés folytán a tanári karban némelyek igazgatónak, némely tanuló és szülő tanárnak érzi magát és bizonyos megnyilatkozásokban úgy is szerepel?
Az igazgatót két oldalról is érik vádak. Az egyik a már említett, a másik hang viszont diktatúrával vádolja. Könnyű lenne most a tökéletességet vallani a kettő között, de mindkettőben lehet igazság is. Azt el tudom mondani, hogy a hangok között keresztüólvinni demokratikusan a szervezeti változtatásokat nem volt könnyű. Minden új képzési forma csak demokratikus választás útján valósult meg. A gyerekek között pedig, akiknek tanári "allűrjei" voltak, nagyon jó képességűek is voltak. Hadd mondjam el, hogy 1848-ban a márciusi napok után az iskola diáksága egy nyomtatott szöveggel fordult a tanársághoz, amelyben követeléseit megfogalmazta. Ennek preambulumában írták, hogy nincs e hazában olyan intézmény, amely az ifjúi léleknek annyit ártott volna, mint a Soproni Evangélikus Főtanoda. Nagyon nehezen emésztette meg a tantestület, még nem is olyan régen igazgató-elődöm is emlegette.Mindenesetre 9 év múlva már a pontok felében a kifogásoltakat orvosolták, tehát bizony volt abban igazság. A jelenleg megfogalmazott ifjúi vádak egy részét magam is igazságtalannak érzem, de meg kell vizsgálnom azt a lehetőséget is, hogy az 1848-as fiatalok utódjainak magát tartó fiataljainknak nincs-e mégis bizonyos dolgokban igazuk? Egyébként is, először 1848. óta, mi függesztettük ki az ominózus iratot! Olaj volt a tűzre és megkaptuk bizony pontokba szedve mi is! Nem söpörhetem az asztal alá egy kézlegyintéssel, mielőtt a tartalmát megvizsgálnám. A felnőttek kapcsolataiban pedig az idő valamelyest hozhat megoldást. A tanári karban az elmúlt év végén lezajlott cserék talán egyéb konfliktusok feloldását is meghozzák. De a demokrácia bevitele az iskolafalak közé és a tanári kar létszámának növekedése eleve azt eredményezik, hogy bizony komoly viták és ellenvélemények meghallgatása után döntünk csak az iskolát érintő dolgokban, és több, bizony a konfliktus is. Ezek pedig kikerülnek a falak közül.

Köszönöm, igazgató úr, hogy ilyen részletes és őszinte interjúval segítette olvasóinkat a mai Líceum megismeréséhez! A magam nevében további sok sikert és egészséget kívánok munkájához, nem titkolva azt, hogy őszintén szorítok azért, hogy mint egy evangélikus nevelési intézmény vezetője megmutathassa az ökumené igazi gyakorlatát!