CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

Egy szempont a decemberi programokhoz

Egy szempont a decemberi programokhoz

A kultúra és a mínuszok


1998. decemberére mintha minden összeesküdött volna a rovat és szerkesztője ellen. Nemhogy elfújta volna a jeges északi szél a bacikat helyes városunk fölül, de egy kiadós bárányhimlő-járvánnyal "tette színesebbé" az ünnepi előkészületeket.
Tudnivaló, hogy a bárányhimlőnél a legkevesebb, amit látunk: a legkellemetlenebb az utána következő 4-6 hét, ami alatt a gyerekek és felnőttek ellenállóképessége bizony alaposan megcsappan és csak egy jól irányzott tüsszentés kell egy újabb, immár több hetes fekvéshez.
Ráadásul a programokat ismertető kiadvány is alaposan megkésett: a mai napig már 3-4 napos késésben van ahhoz, hogy a december elejei programokról értesülhessünk.
Egyébként is, mindenki mással törődik, a karácsonyi-ünnepi bevásárlások körül sűrűsödnek a tennivalók: néhány kétségbeesett kisérlet még a lakásban egy soha-még-nemvolt rend és tisztaság kialakítására, sorra ellenőrizni a most már természetesként ható árkülönbözeteket, hogy mennyiből is jön le az a tíz százalék és a maradék kilencven nem több-e, mint másutt a száz?


Új üzletek nyílnak. A boltosok rettegnek és panaszkodnak: máskor már ilyenkor igazi nagykarácsonyi forgalom volt, most a maradékot is elviszi majd az új, a csillogó, a más.
Számolunk: gyermekjáték ezer alatt már alig és egyébként is hol van az a gyerek, akinek egy potom hétszázat kóstáló dominóval "ki lehet szúrni a szemét", amikor mások bezzeg... Lehet, hogy külön pech, ha valakinek több unokája van? Könyv ugyancsak nincs ezer alatt, de a határ a csillagos ég, illetve a buksza, a CD-k jól hangzanak, de ki tud megfelelni egy ilyen változó izlésű kornak, hogy egy fanyalgó arcot kelljen szenteste figyelni, amikor nem elég heavy a metal...Még szerencse, hogy az öreg és fájós derekaknak ma is gyógyszere a meleg, egy jól körbeérő takaró, a praktikusabbak meg csak örülnek a szerény kis pénznek, az odacsúsztatott "Szentistvánoknak", esetleg vásárlási utalványoknak. Főjön tovább az ő fejük!


És még nem beszéltünk az egyetlen stabil pontról, amit sem az ezredvég, sem a rendszerváltozás nem tudott elűzni az ünnepi programból: a karácsonyi étek. Még olcsón megúszhatjuk, ha a család szereti a kocsonyát. De ha előkelőbb angolszász pulykára fáj a fogunk, hát megint jobban ki kell nyitni a pénztárcánk.Egy kis hideg vacsora, a szocialista borok (sosem látott tőkét) és sörök drágulása egyes családokat már eleve reménytelen helyzetbe hoz...
Drágább a fa is... Műfa vagy igazi? A s.nobilitas még nem döntötte el végérvényesen a kérdést, egyébként is jobban mutat a kerti nagy karácsonyfa, azon többen irigykednek: látni, hogy "bírják" a villanyszámlát!


Na, azt hiszem, mindenről beszámoltam.
Hogy a kultúrához ez is hozzátartozik? Lehet. Amúgy átlagoltan: többel is elosztva.
Hogy még a legelvadultabbak is a szeretet ünnepét szeretnék ünnepelni? Hja, amit annak tartanak...tetszik tudni...azok...szóval ahhoz idő kell, meg akarni is kell, meg találékonynak lenni...meg úgy is kellett volna kezdeni. Keresztény kurzusról már beszéltek sokan és sokat, de a kultúráról, aminek keresztény gyökerei vannak és anélkül csak felszínes máz, már kevesebb szó esett. Elég már a sok malasztból...! Hogy mi a malaszt? Ma már egyébként sincs - kegyelem van helyette. Az meg nyilván a henyélők kenyere. No nem, azért azt nem lehet mondani, hogy henyélnénk! Tessék csak a ma délutáni fordulót velem lefutmi! Majd attól elfárad az a pihent agya...

- DI -
Illusztráció: Lengren: Hundertmal Prof. Filutek c. könyvéből



1998. december 03., csütörtök 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület