Mi a hősi halottak és ős-sors vállalók hagyatéka, amely 28000 nap óta lebeg minden itt-lakó előtt, amely még ma is lemérhető hatással van mindazokra, akik itt születtek, de azokra is, akik ide költöztek?

Az ezres forduló a naptár kiszámítható véletlenének köszönhetően nem messze esik a Szent István ünneptől. Szimbolikus jelentőségű az ősiséget megtartva megmentő király és századfordulós polgárok magatartásának egybecsengése. Megerősítve látom ennek a hétköznapi ünnepnek a mondandóját, mely folytatásában is azt az aktivitást kéri a város polgáraitól, amit kért 28000 nappal ezelőtt. Mert a hűség legfontosabb ismérve nem az "egy kőbe faragottság" mozdulatlansága, hanem a mindennapos aktivitás, úgy, ahogy azt minden emberi kapcsolat, a házasság és a barátság is, megkívánja.

A polgári hűség folytatói azok, akik valamilyen módon önzetlenül teszik a legkisebb dolgot is városukért, és akik ugyanúgy "csak" részesei és nem kitüntetettjei lesznek a város történetének. Mindazok, akik eddig is megakadályozták azt, hogy a kapu feletti felirat ne fejfaként díszelegjen az áthaladó szellemi halottak feje felett, hanem nap mint nap, 28000-szer nyisson új, legalább világi távlatot a csüggedőnek és reménytvesztőnek.