A pillanatok összessége az élet egésze

Badacsonytomajon senki őslakos előtt nem titok, hogy itt él és alkot - már évtizedek óta egy közülük - Udvardi Erzsébet festőművész, akit erőteljes leegyszerűsítéssel a mai magyar oltár-, és szentképfestészet, valamint a Balaton festőjének tartanak, joggal.
Sok alkalmi bel- és külföldi kiállításon és a templomba járók előtt - oltárképei révén - már sokszor bizonyította kivételesen eredeti tehetségét. A jellegzetes technikával alkotott oltárképek - a modern, figurális ábrázolás mellett - a legegyszerűbb emberek számára is azt az áhítatot közvetítik, a környezet korától csaknem függetlenül, mondhatni időtlenül, mely csak a középkori mesterek sajátja volt.
Különlegesek a képek, nemcsak tartalmuk, de a technikájuk miatt is. Rendkívüli módon érzékenyek a megvilágításra - Udvardi Erzsébet Kossuth-díjas festőművész sok, a fényre különösen reagáló, spray formájában is felvitt festéket és arany-ezüst színű fóliát használ. Talán nem érdektelen, ha elmesélem azt, hogy akik különösen sok időt töltenek a művész oltárképei előtt (milyen különös: az imádságot a kép keltette áhítat nem zavarja meg!), azok meg tudják mutatni pl. a fertődi templomban azt az egy ülőhelyet, ahol a képen a Golgotán álló Szűzanya szemében fénylik a könnycsepp, vagy ahol a legjobban kivillannak a csaknem grünewaldinak formált Krisztus oldalából kicsorduló vér cseppjei, ahonnan az utolsó vacsora kelyhe fénylik. Ezek sehonnan máshonnan nem láthatók. Helyi titkok, melyeket a gondos, ismételt megfigyelés tesz nyilvánvalóvá, s mint esztétikai kincset ad tovább mások tulajdonául.
Tehát a valóságban is, noha szeret itt, mindig is bajainak tartotta magát, víz mellől víz mellé sokszor honvágyban, de végső nyugalomra is oda visszavágyik. A Badacsony oldalából kiszakított földben nyugszik testvére. Férje, Tamás István író, aki újságírói munkásságán túl Anno Domini című naplószerű írásával és drámaírói tevékenységével is kiérdemelte a jelentős jelzőt, Dunaföldváron talált nyughelyet, ahogyan többször maga is írta: RIP. Itt pedig ugyanazon bazaltból porhanyult humusz takarja egy másik embernek a vétetésbe visszatért porhüvelyét: úgy hívták, Egry József. A szellem találkozása, egyesülése, miközben a múlandó szétválik.
Udvardi Erzsébetnek minden - elvileg végleges elhelyezésűnek tetsző - egyházi megrendelés mellett természetes vágya volt, hogy egyrészt megjelölje a házat, ahol egykor férjével élt és alkotott, másrészt egy olyan állandó kiállítás lehetőségét alakítsa ki ott, mely bemutatja, akár váltogatva is, a megőrzött vagy újonnan készült képeket, mégpedig úgy, hogy őt jelenlegi otthonában a kíváncsi látogatók ne zavarják munka közben.
Az idő, amikor ez bekövetkezhetett, ez év pünkösdje volt. Kedves, meghitt ünnepség keretében került sor a férjre emlékeztető márvány emléktábla avatására, másrészt a nagy kiállítótermekhez szokott látogató számára csöppnyi, alig három szobányi kiállítás megnyitására.
Mentségéül szolgáljon ezen kis írás szerzőjének, aki a fotográfiai illusztráció digitális anyagát is maga vette fel, amit korábban már leírt: a fénylő részek nehéz reprodukálhatósága. A termekben egyrészt a bajai otthon és annak emlékképei, másrészt a Balaton-, valamint fogalom- és tájábrázolások, egy kis (oltárkép) triptichonnal láthatók.
Amilyen "kicsi" a kiállítás, oly nagy is egyben: lélekemelő. Olyan gondolatokat közvetít, melyek sokkalta bonyolultabb módszerekkel is nehézkesen megközelíthetők, szinte kifejezhetetlenek. Hiszen ezért is ajánlom - nem tévedés - zarándokhelyként a kis hegyparti házat, nem tagadva egy pillanatig sem elfogultságomat. Legyen testi-lelki központ mindazok számára, akiknek a Balaton nyáron is több, mint egy nagy néplavór, a szakrális művészet új megközelítési módjai szívükhöz közel állnak, és keresik az angyalszárnyak suhogásának - itt megtalálható - egyébként ritka helyeit.
A kiállításon saját albuma, férjével közösen készített, és az ő akvarelljeivel díszített "Macskák és kertek", utóbbi időben pedig Korzenszky Richárd OSB, tihanyi perjel újszövetségi elmélkedései mellett a művész illusztrációit tartalmazó két kötet is kapható.
A kiállítás szombat-vasárnapi napokon 11-13 és 16-18 óráig látogatható a Rózsa köz 9-ben.

- DI -

2000. augusztus 22., kedd 00:00