CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 19., péntek, Emma napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

a közönség szintén soproni és nem (csak) a szakma szempontjai szerint ítél

a közönség szintén soproni és nem (csak) a szakma szempontjai szerint ítél
XV. Soproni Őszi Tárlat

Október 9-én a Festőteremben - Bircher Erzsébet múzeumigazgató szavaival - megnyitotta kapuit a XV. Soproni Őszi Tárlat.


A kiállító művészek
egyetlen közös vonása, az hogy - valamilyen módon - mind Sopronhoz kötődnek. Az ő szemszögükből szemlélve az eseményt kétségtelen, hogy rangot jelent a kétévente egyszer megrendezendő tárlaton kiállítóként jelen lenni. A soproni jelző ez esetben - a meghívottak névsora tanúsága szerint - a Sopronból elszármazott vagy akár az egykor tanulmányaik által Sopronhoz kötődő művészeket egyaránt megilleti.


Így a tárlaton Asszúpataki Hasznos László, Barka Ferenc, dr. Benkő Ferenc, D. Hoffer Erzsébet, Dakó Judit, Eva Triller-Wiegisser, Fejér Zoltán, Gáspárdy Tibor, Giczy János, Grabner József, Gyimóthy Zsuzsa, Gyulai Líviusz, Hertay Mária, Horváth Endre, Kelemen Tibor, Kótai József, Kovács Gombos Gábor, Kovács György, Kutas László, Magyar Mónika, Magyarné Derszib Eti, Pál György, Preiner Zoltán, Richly Zsolt, Rozmán Zoltán, Simon Ferenc, Soproni Somlai Attila, Sulyok Gabriella, Sz. Egyed Emma, Szabó Béla, Szényi Zoltán, Szepes Péter, Szőcs Géza, Szücs Szabó Sándor, Török Bernadett, Tranta Julianna, Újvári Gábor művei láthatók.
Ilyen rangú eseményen az csak természetes, hogy mindenki - tudatosan vagy sem - ars poetica-ját leginkább hordozó alkotásaival képviselteti magát. Az első látásra igen heterogén technikai, formai és tartalmi sokszínűségből a kellően határozott és kiforrott (művész)egyéniségek kitűnnek. A művésztársadalomnak ilyen jellegű "együtt mutatkozása" önként kínálja fel az összehasonlítás eredményezte rangsorolást.

A szakma
véleménye érvényesült a képek zsűrizése során. - Kiss György Munkácsy-díjas szobrászművész, dr. Pogány Gábor művészettörténész, Rátkai György grafikusművész, Szentgyörgyi József Munkácsy-díjas festőművész jól végezte a dolgát - mondja a tárlat rendezője, Askercz Éva művészettörténész. Ezt a tárlatot szerinte az különbözteti meg leginkább az előzőektől, hogy idén az alkotások között nagyobb számban jelennek meg olyanok, amelyek "modernnek" tekinthetők, abban az értelemben, hogy a jól ismert soproni utcarészletek, vagy csendéletek ábrázolása helyett gondolatokat fogalmaznak meg; gondolatokat, amelyek mögött ott van maga az ember. Az eddigi tárlatok közös vonását abban határozza meg, hogy ezeken mindig kiváló alkalom nyílott a professzionális és a "vasárnapi" festők közös megjelenésére, a soproni művészetkedvelő közönség előtti bemutatkozásra.


A közönség
tobzódik a látványban és abban a - valós vagy vélt - tudatban, hogy a soproni művészek színe-java mind őérte, egy helyen van. A tudat, hogy egy szakmai zsűri által kiállításra alkalmasnak találtatott műveket lát, valamilyen támpontot ad ugyan a művek és alkotóik megítéléséhez, azonban a közönség, aki többnyire - akárcsak a művészek - szintén soproni, nem (csak) a szakma szempontjai szerint ítél. A művész szerencséjére vagy szerencsétlenségére a legtöbb esetben a közönség véleménye - bárminemű szándékból vagy irányból - a legkevésbé sem befolyásolható.
A látogató legfeljebb elcsodálkozik egy-egy újszerűnek vagy szokatlannak tartott megoldáson, értékeli az eredetit, a középszerű előtt pedig továbbmegy, majd elégedetten állapítja meg - nagyon is elfogultan, vagy éppen előítéletekkel telve, - hogy az igazán jó soproni művész mégis csak az, akit ő eddig is annak tartott.


Lehet-e egyáltalán úgy sikeres kiállítást rendezni, hogy a megmutat(koz)ás jellegében a művész megnyilvánulása, a szakmai megítélés és a közönség igényének kielégítése megfelelő arányban jelentkezzék? Úgy is kérdezhetnénk, hogy e felsorolt három szempont között kinek melyik a legfontosabb?
Mert mi a tárlat célja, kiért van a tárlat? A kiállítókért, az ítészekért, a látogatókért-e? Több válasz-kombináció is lehetséges. A jó az lenne, ha a Soproni Őszi Tárlatot mindenki magáénak gondolhatná, hiszen végsősoron az Őszi Tárlat Soproné.
A XV. Soproni Őszi Tárlat november 6-ig tekinthető meg a Festőteremben naponta 10 és 18 óra között.

szöveg és fotó - Tóth Éva -



1999. október 10., vasárnap 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület