teljes mértékben ki tudja használni az EU által engedélyezett évi 350 ezer hl-es kvótát

A fenti három varázsszó mindegyik előadó szájából elhangzott azon a tanácskozáson ahol a Magyar Szőlő- és Borvárosok Egyesülete /MSZBE/ a Magyar Bor Akadémia /MBA/ a Magyar Borgazdaságok Szövetsége /MBSZ/ a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa /HNT/ és a Magyar Borok Háza /MBH/ tisztségviselői tartottak.

Szeptember 13-án millenniumi közgyűlést hirdetett a MSZBE a Magyar Borok Házában Budapesten a várban.
A 22 fő részvételével megtartott ülésen Dr. Gimesi Szabolcs elnöki köszöntőjében szólt, az alapítás évétől /1996/ eltelt időszakról. A 15 alapító tagú egyesület felé - amely ma 18 várost számlál - újabb tagfelvételi kérelmek érkezetek.
Hallhattunk arról, hogy az egyes tagvárosok közötti programok egyeztetésére a továbbiakban nagyobb figyelmet kell szentelni, így azt javasolta minden tagváros jelöljön ki kontaktszemélyt aki az egyes közgyűlések között egyeztet, illetve kapcsolatot tart a magyar szőlő- és borkultúrával foglalkozó szervezetekkel.

Az elnök szólt a nemzetközi bordiplomáciai sikerekről is, hisz hazánkba tett látogatása során a Nemzetközi Szőlő- és Borhivatal /O.I.V./ elnöke Georges Dutruc Rosset elismerően nyilatkozott az egyesület munkájáról.

Ezt követően Dr. Urbán András a HNT főtitkára mutatta be a hegyközségek szerepét amelyek 1894-től törvényesen őrködnek a minőségi szőlőtermelés és bor előállítás felett. Igaz 1949 és 1995 között nem szabályozta törvény a működésüket, de a mai napon 313 hegyközség 135 ezer regisztrált tagot számlál.
Mivel minden tagvárosban van hegyközség így elengedhetetlen a helyi önkormányzatokkal való együttműködés, a helyi és az országos szőlő- és borkultúra érdekében. Népszerűsítő, ismeretterjesztő kiadványok, helyi borversenyek, bornapok, borturisztikai és bormarketing projektek közös bonyolítása a feladat.
A főtitkár kiemelte a testvérvárosokkal való nemzetközi színtű kapcsolattartásban rejlő borexport lehetőségét.
A közeljövő hegyközségi program a neves dűlők védelme azok kiemelt módon való kezelése.

Dr. Módos Péter a MBA főtitkára, előadásában szólt a világfajták magyarországi szerepéről melyekkel a rossz többnyire a mennyiségi szemléletű termesztési körülmények miatt a rendszerváltás után is nehéz volt ellensúlyozni a hirtelen befagyott keleti piac hiányát.
Jelenleg a magyar borgazdaság szűk rétege világszínvonalon termel, de hiányzik a szükséges árualap. Az előadó a jelenlegi szavai szerint háztáji marketinget kiváltaná egy átfogó az országimázst formáló átütő marketing programmal.
Hazánk 1999-ben 84 millió USA dollár export árbevételt ért el a borgazdasági szektorban ugyan itt mindössze 80 millió forintot fordított marketingre.
Dr. Módos Péter megállapította, hogy a magyar borok sikerét az egyediségük határozza meg.

Az előadás után Dr. Herpay Balázs MBSZ ügyvezetője, szólt a világban folyó trendekről majd a hazai számokról. Az elmúlt években Franciaországban és Olaszországban folyamatosan csökkent az egy főre jutó borfogyasztás. A franciák fogyasztása az utóbbi öt év során 160 l/fő/évről 60 l fő/évre változott. A fogyasztás egyre inkább a minőségi borok felé tolódik. Ezzel szemben a skandináv országokban az Egyesület Királyság területén az USÁ-ban és Japánban intenzíven nő az egy főre eső borfogyasztás.
A nemzetközi piac átrendeződésének bizonyítéka, hogy a 90-es években piacra kerületek az új-világ államai. Argentína, Chile, Új-Zéland, Kalifornia, Ausztrália borai.
Megtörtént, hogy a legjobb standardnak számító brit piacon a legjobb árat új-zélandi majd ausztráliai borok érték el.
Magyarország legfőbb feladata minőséget termelni, és marketinget csinálni. Teljesörű összefogásra és közösségi marketingre van szükségünk hisz az 1995-ben 128 millió dolláros export árbevétel 1999-re 84 millió dollárra csökken.
Hazánkban a borágazat az egyetlen ágazat amely büszkén mondhatja, hogy teljes mértékben ki tudja használni az EU által engedélyezett évi 350 ezer hl-es kvótát. Jelenleg a kvóta 450 ezer hl-re való emelése a cél.

Végül a bor országimázst alkotó és történelem formáló szerepéről szólt az előadó. Ezután Nyikos István igazgató bemutatta a harmadik éves születésnapját ünneplő Magyar Borok Házát, ahol jelenleg 700 féle bort tárolnak, az MBA szakmai felügyelete mellett. A ház eddigi 15 ezer látogatójának 80%-a külföldi vendég volt. Fontos feladat a magyar vendégkör nevelése.
A ház a magyar borok bemutatása mellett "Borkedvelő alapkurzust", "Borértő középfokú kurzust" valamint "Borbíráló felsőfokú kurzust" is szervez.
Sajtóborklub keretében az egyes borvidékek részére lehetőség nyílik, hogy a fővárosi médiák számára közvetlenül mutassák be termékeiket, mint ahogy azt a Soproni borvidék is megtette.
A ház felajánlotta, hogy a jövőben külön megjelenést biztosít a borvárosok részére ahol bemutathatják címereiket és legjobb boraikat.

Az ünnepi közgyűlés délután Budafokon a Soós István Borászati Szakközépiskolában folytatódott, ahol a látogatók Szabolcs Attila polgármester és Márkus Pál igazgató vezetésével ismerték meg a kerületet és az iskolát. Különlegességként kell megemlíteni azt a bormúzeumot, amit az iskola hallgatói által készített és palackozott borokból gyarapítanak 1995 óta.

A cikk szerzője szerénytelenség nélkül büszke arra, hogy az oly sokat említett bormarketing témájában tagja lehet annak a szervező bizottságnak, amely december 7-én és 8-án az Első Magyarországi Bormarketing Konferenciát rendezi a Soproni borvidéken Sopronban.

Sopron 2000.09. 20.

Keglovich Istvan
titkár