|
A nagybányaiság szemléleti, stiláris és topográfiai jellemzői
A nagybányaiság szemléleti, stiláris és
topográfiai jellemzői
Huszthy Árpád kiállítása az Erdélyi Házban
Kétségtelen tény, hogy a nagybányai festészetnek és mozgalomnak a
modern erdélyi és magyar művészetre gyakorolt hatása mind a mai napig
érezhető. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a soproni Erdélyi Házban
több, magát nagybányai
hagyományokat követőnek valló festőművésszel találkozhatott már a
közönség. Az első nemzedék "napfény-korszaka" új
szellemű követőknek nyitott utat, akik - a második, harmadik nemzedék
- új tér- és formaszemlélettel, egyéni ízlésük szerint
fejlesztették tovább Nagybánya eredendő örökségét.
Huszthy Árpád gyermekkorában többször találkozott a Zazar partján
dolgozó festőkkel, akik a maradék festéket a kőre
kenték. Így hatott közvetlenül is, a hely szelleme mellett a későbbi
festőre nagy elődei példája. Mesterei Nagy Oszkár, Ziffer
Sándor, Schakirov Sebestyén, majd a marosvásárhelyi Incze István
voltak.
A plein-air hagyományokat hűen követő Huszthy az elsődleges
tájélményeket közérthető módon fogalmazza meg.
Térszerkezete szintén hagyományos szemléletet tükröz, akárcsak a képek
többségének impresszionisztikus szórt fénnyel való
telítettsége. Téli tájképeinek áttetszősége az, ami leginkább
hangulati elemeket hordoz, oly módon, hogy minden esetben
mégis a meleg tónusok dominálnak.
Nyári, rendkívül gazdag kolorisztikájú tájképein, városi
utcarészletein tipikusan nagybányai vonásként jelennek meg a fénnyel
telített színek - néhol a látványelemtől függetlenül. A nagybányai
neósok térszerkezet-megbontását nem követi, ám a hagyomány
és a korszerű közötti egyensúlyozás jeleiként értékelhetők
észrevehetően megbillent egyensúlyú képei.
A nagybányaiság szemléleti, stiláris és topográfiai jellemzőinek
egyidejűsége Huszthy esetében 1986-ban, Hajdúböszörménybe
való költözésekor bomlott meg. Mindezek ellenére ez előbbi kettő
segítségével sikerült neki új, választott hazáját tiszta,
valósághű ábrázoláson keresztül láttatni.
Az Erdélyi Házban rendezett tárlaton egyedüli zavaró tény a
rendező számlájára róható. Az egymáshoz igen közel elhelyezett
festmények élvezetéhez több tér szükségeltetett volna. Az igen élénk
és gazdag színvilágú képek szoros egymás-mellettisége a
zsúfoltság kellemetlen érzését társítja az amúgy pozitív
alaphangulatú tájképekhez.
Huszthy Árpád kiállítása május 19-ig látható az Erdélyi Házban.
Szöveg és fotó Tóth
Éva
2000. május 14., vasárnap 00:00
|
