széppé varázsolását a művészekre bízta

Hiripi Zsuzsa Szatmárnémetiből hozta el Sopronba kerámiáit, abból a városból, amelyben Popp Aurél festőművész 1921-ben lerakta a szatmári Bauhaus alapjait.

A kézművesség és művészet fúziója magas esztétikai értékű és jól meghatározható funkcionalitású tárgyak - műtárgyak - létrehozása céljából Hiripi Zsuzsa alkotásaiban is jelen van.

Erőteljes és határozott a művész formaképzése, az agyag, pedig, - amelynek belső törvényeit maga is tiszteletben tartja, - engedelmes a művészkézben.
Fejlett technikájú korongolt vázái egyedi módon alakulnak amorf formákká. A mű által gyakorolt hatás a szó szoros értelmében személyes: a művek - vizuális hatásukon túl - a megérintésükre, a tapintás általi befogadásukra (is) kényszerítenek
A mérhetetlenül egyszerű tárgyaira akárcsak az aprólékos kidolgozottságot igénylő kompozíciós alkotásokra is egyaránt jellemző a szín, a forma, a díszítő motívum teljes egyensúlya és összhangja.

A világítótestek forma- és motívumvilága a fénnyel párosulva, egymást kiegészítve hozza teljes egységbe a művészi hatást a funkcióval.

"A Teremtő a világ alapjait rakta le, de széppé varázsolását a művészekre bízta" - hangzott el a megnyitón, Hiripi Zsuzsa egyike azoknak a művészeknek, akik ezen fáradoznak.