CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. március 29., péntek, Aguszta napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

KultúrVáros  

lehet másképpen is?

lehet másképpen is?
Dávid és Góliát

Történetem a következő. 2 évvel ezelőtt egy évre előfizettem egy szolgáltatást óriás-vállalatunknál. Magát a befizetett összeg ellenértékét nem nagyon használtam ki, mert más alkalmam nyílt, egy keresztszolgáltatás kapcsán. Több, mint egy éve az óriás "kényszer-osztódott". Az új óriás csemete, nevezzük Góliátnak, levélben keresett meg, hogy vegyem tőle is igénybe a szolgáltatást. Úgy döntöttem, hogy nem, ezért nem válaszoltam a felkérésre. Állítólag utána másik levelet kaptam, hogy amennyiben nem válaszolok, úgy azt felkérésük igenlésének fogják fel. Én erre sem válaszoltam, gondolván, ha nem kötöttem szerződést, miért olyan optimisták?

A meglepetés fél éve ért, amikor egy csekk kíséretében felszólítást kaptam, hogy pár tízezer forintos tartozásomat rendezzem. Én, feltárva válaszomban, hogy meg nem rendelt, meg nem újított kérelmem és az igénybe nem vett szolgáltatás után egy petákot sem vagyok hajlandó fizetni, levelem elküldtem Góliátnak. Másfél postafordultával már meg is kaptam a választ, hogy igen, tévedésről van szó, de egy hónapnyi díjjal - néhány ezer forinttal - így is tartozom.
Ezek után kissé ingerültebb, de jóindulatú, magyarázó hangú levélben válaszoltam, melyet, mintha nem is küldtem volna levelet, faxot, E-mail-t, egymás után követték a típus-levelek, csekkel kísérve. Közben bekapcsolódott a levelezésbe - Góliát oldalán - egy behajtó cég, egy darab levél és egy darab, kedves nő hangján folytatott telefonbeszélgetés erejéig, minek kapcsán, mint a végtelenre állított magnó, ismételgettem igazam, hogy meg nem rendelt szolgáltatásért nem fizetek. Fizetek viszont azonnal, ha akár a szolgáltatás megrendelését, akár igénybevételét igazolják. Hathatott rájuk mondandóm, mert ők többször nem kerestek.
Idén új, komikus fordulatot vett az "ügy": Góliát megfenyegetett, hogy amennyiben nem fizetem be a kérdéses összeget, megszünteti (a már egy éve megszüntetett) szolgáltatást. Válaszlevelemben gratuláltam humorérzékéhez és javasoltam, hogy ha már ilyen jól el tudunk levelezni egy nem létező adósságról, talán más, hasznos témát is választhatnánk. Megadtam a Cyberpress oldalaim címét és a magam részéről a kultúra, lélek és színházrovat témáit ajánlottam fel. Megtoldottam mindezt pedig egy külföldi mammut cég aznapi levelének bescannelt példányával, amelyben előfizetésem megújítására bíztatnak és ennek reményében egy példányt előre a gyönyörű, (és nem olcsó) folyóiratukból elküldenek. Fogadást ajánlottam Góliátnak: ha a mammutcég egyetlen sorral is be akarja vasalni rajtam a példány árát (én, csóró magyar, külföldre szakadt hazánkfia ajándékaként kaptam eddig az előfizetést, hogyan is engedhetném meg magamnak gyermekorvosként azt, amit másnak nyújtott ajándékként egy "középnyugdíjas" nyugati megengedhet), nos, akkor én az egész éves előfizetési díjat Góliátnak kifizetem.
Nem tudom, mi használt, de két napja megjött a levél a stornózott, kinullázott csekkel együtt. Címünkhöz visszatérve, ilyenkor, Dávid győzelmekor a zsidó sereg nekiesett a filiszteusoknak. Mi ne tegyük ezt! Nagy dolognak tartom egyrészt azt, hogy Góliát elismerte tévedését, másrészt, hogy bocsánatot kért. Ehhez is kell egyfajta erő, nem is kevés!
"Pirruszi (pyrrhusi) győzelem" - sikoltanak ilyenkor a klasszikus műveltség birtokosai - még egy ilyen "győzelem" és idegrendszerem bemondja az unalmast.
Igen, másokért azért néhány apró megjegyzés ide kívánkozik:

  • Pénzben, bélyeg-és telefonköltségben, hárman legalábbis a kérdéses összeget elköltöttük anélkül, hogy Góliát ténylegesen utánament volna adminisztrációs hibájának.
  • Góliát sokszorosított típusszövegekre irogatta rá nevem és címem, én darabonként válaszoltam. Ne adj' Isten, hogy olyan kiterjedt, ilyen típusú levelezésem kezdődjön, ahol ilyenre szükségem lenne!
  • Más talán már többször befizette volna akár az első, akár a második összeget, ha máskor nem, hát a bulldog-módszerű behajtó cég jelentkezésekor.
  • Vitathatatlanul igazam volt és mégis ezt jártam végig. Mi van azokkal, akik bizonytalanok igazukban vagy egyszerűen tévednek?

Győztem! A legnemesebb talán benne az, hogy megmosolyogtattam másokat. Nem, nem evvel a kis cikkecskével, ennyit nem remélek! De mindazokat, akik végighallgatták interurbán telefonjaimat és végignézték, amint a méregtől lesápadtan jövök be Góliát újabb levelével. Ez került nekem "sokba", és nem tudom, kinek és milyen számlán nyújthatom be igazi, immár kifizethetetlen tartozását.

-DI -



2000. február 05., szombat 00:00


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület