Szakmailag korrekt tájékoztatást kapunk, nem kevés bekezdésben nyilvánosan részletezve, hogy a meg nem nevezendő pénzintézet mennyit áldozott az Y2K probléma megoldására és mennyit tesztelték az új változatot és és és...
Na, mondom magamban, mégiscsak jól választottam! Íme egy gondos gazda!
Aztán találtam egy pontot a sok csodálatos között, amiben azt is közlik, hogy munkatársaikat felkészítették a váratlan helyzet kezelésére, ha mégsem...
És akkor eszembe jutott a sztori, amit egy közeli rokon mesélt el arról, hogy egy másik cégnél szerette volna látni, hogy a számlájáról mennyit és mikor utaltak át a nincsből, milyen látható eredménye volt egy önkényes tranzakciónak, amit csak fejben tudott kikövetkeztetni.
A szegény hivatalnok csak nézi, nézi a képernyőt, majd amikor már láthatóan minden reményt feladott, hogy valaha is rájön szakmája számára megoldhatatlan titkára, egy hirtelen mozdulattal az ügyfél felé fordítja a monitort és kissé ingerülten mondja: "tessék, itt van! Tessék megkeresni!"
Csak remélhetem, hogy erre nem kerül sor sem januáér elsején, sem később, sem a bankok fiókjában, sem mondjuk egy keleti rakétaindító bázison, mert akkor megnézhetjük. Magunkat mindenképpen, ha a képernyőt már soha többet nem is.