CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2024. április 25., csĂĽtörtök, Márk napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Félelem nélkül

Lk 1,67-79 Apja pedig, Zakariás, betelt Szentlélekkel és így jövendölt: ,,Áldott az Úr, Izrael Istene [Zsolt 41,14], mert meglátogatta és megváltotta az ő népét [Zsolt 111,9]. Az üdvösség szarvát támasztotta nekünk, Dávidnak, az ő szolgájának házában [Zsolt 18,3; 132,17], amint megmondta szentjeinek ajkával, ősidőktől fogva prófétái által. Megmentett minket ellenségeinktől, és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket [Zsolt 106,10]; hogy irgalmasságot cselekedjék atyáinkkal, és megemlékezzék az ő szent szövetségéről, az esküről, melyet Ábrahám atyánknak esküdött, hogy majd megadja nekünk [Zsolt 105,8; 106,45; Lev 26,42], hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban őelőtte életünknek minden napján. Téged pedig, gyermek, a Magasságbeli prófétájának fognak hívni: mert az Úr színe előtt fogsz járni, hogy előkészítsd az ő útját [Mal 3,1], és népét az üdvösség ismeretére tanítsd, bűneik bocsánatára. Istenünk mélységes irgalmából, amellyel meglátogatott minket a magasságból felkelő, hogy fényt hozzon azoknak, akik sötétségben és a halál árnyékában ülnek [Iz 9,1; 42,7], s hogy lépteinket a békesség útjára igazítsa'' [Iz 59,8].

Szent karácsony melege tölti be a szíveket és talán a szobánkat is. Örülünk, ha nem éhezünk, ha a végére úgy-ahogyan sikerült befejezni a decemberi, s talán az évi hajrát. Ha a karácsonyfa alatt összegyűlik a család, és sikerül megbeszélni közös dolgainkat.
Ekkor, igen ekkor ismerjük fel, hogy az a hűvös fuvallat, amit a lábunktól felfelé terjeszkedni érzünk, nem azért van, mert a kutya hideget hozott be vagy nyitva maradt volna az ajtó. Talán már beszélünk is róla, talán már kimondtuk az első szót, amit nem kellett volna ezzel: "Az úgy volt..."
Vajon eszünkbe jut-e az, amit a mai evangélium amellett mond ki, hogy megerősít benne: Isten hűséges, nem feledkezett meg igéretéről. Talán egy héber dallam hangzott fel a jövendölő Zakariás ajkáról, de talán a felszabadultság érzését fejezte ki így az egyház, amikor Zakariás énekéről beszél, amikor ezt a passzust idézi. Az ének a lélek vidám vagy szomorú szabadsága, a megszabadulás a prózával és annak hiányával kifejezett félelemtől.
Idén karácsonykor különösképpen nem kell messzire mennünk egy kis félelemért. Ha eddig tele voltunk szolidaritással, féltettük a fegyverek pusztításától a Föld népeit és közöttük, mintegy mellesleg, magunkat is, akkor most igencsak kézzelfogható közelségbe került hozzánk a lét félelme, az önpusztító csalás, hazugság és fenyegetettség. A világ karácsonya, ha eddig juttatott is némi független örömérzést, akkor most körülfonta szívünket a bizonytalanná tett életünk, a közműdíjak birtoklásának kételye és egyáltalán, a nemzeti megsemmisülés több oldalról is fenyegető árnya.
Ilyen körülmények között hangzik el, lehet még sokkal hangsúlyosabb a karácsonyi örömének. Nem a harminckét foggal vigyorgó ember, médiapojáca jóhíre ez, hanem mindenkié, mert Isten mindenkihez eljött, Isten senkiről nem feledkezett meg, hogy ne féljen. Sokan és sokszor mondták már: Ne féljetek! De egy alkalom kivételével a legjobb esetben is "csak" idéztek. Másnak, éppen a karácsonykor megszületett Megváltónak a szavait idézhették.
A Biblia szenvedéstörténetén kívül talán a legmellbevágóbb részei azok, melyek a maguk egyszerűségében, félreérthetetlen szókimondással fogalmazzák meg a választási lehetőségeinket, melyek, minden hitelintézeti hirdetéssel szemben, igencsak szűkösek.
Zakariás szájából elhangzik, hogy a sötétséggel szemben már választható a világosság, a halál helyett az élet, a háború helyett a béke, a megtorlás helyett a bűnbocsánat azok számára, akik elfogadják Isten karácsonyát. Jól értsük meg! Bármennyire is popularizálta a karácsonyfás, betlehemes, műbarlangos színpadképes karácsony a valóságot, a karácsony ennél mérhetetlenül több is, talán első hallásra szigorúbb is. Ne tagadjuk meg magunktól az igazit a retusált másolat kedvéért! A választás nem a külsőségekben rejlik, mert a másik oldalról mindez azt jelenti, hogy Isten nélkül nincs világosság, nincs élet, nincs béke és nincs bűnbocsánat.
- DI -



2007. december 24., hétfő 21:10


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület