CyberPress
közéleti magazin
cyberpress@sopron.hu
2018. május 24., csütörtök, Eszter, Eliza napja


Irodalmi Kávéház

Intranet Galéria

Apróhirdetések

Képeslapok

Soproni Képindex

Polgármesteri Hivatal

ZÓNÁK
Főoldal
Lapszemle
  Lapszemle
Kultúra
  KultúrVáros
  Lélektől lélekig
  SzínházVilág
  Soproni Ünnepi Hetek
  Borváros
Regionális kulturális programajánló
  Színház
  Kiállítás
  Rendezvények
  Hangverseny-Zene
Cyber Kurír
  Hírek - események
  Szomszédvár - Régió
  Soproni Snassz
Európai Unió
  EU
Cyber hírek
  Közélet
  SopronMedia
  Városháza
  Sport
Szórakozás
  Fesztiválgájd
  HangFal
  Mi1más
  Diákélet - diákszáj
  ViccGödör
Gazdaság
  Kereskedelmi és Iparkamara
Sport - szabadidő
  Sportcentrum
  Száguldó Cirkusz
Tudomány-technika
  Űrvadász
  Egészség
Környezet
  Borostyán
  Egészség

Lélektől lélekig  

Amíg forog a kerék

Mt 10,37-42 Aki apját vagy anyját jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám, aki fiát vagy lányát jobban szereti, mint engem, nem méltó hozzám. Aki nem veszi vállára a keresztjét, s nem követ, nem méltó hozzám. Aki meg akarja találni életét, elveszíti, aki azonban elveszíti értem életét, az megtalálja. Aki titeket befogad, engem fogad be, aki pedig engem fogad be, azt fogadja be, aki engem küldött. Aki prófétát fogad be azért, mert próféta, az a próféta jutalmát kapja. Aki igaz embert fogad be azért, mert igaz, az igaz ember jutalmában részesül. S ha csak egy pohár friss vizet ad is valaki egynek, akár a legkisebbnek is azért, mert az én tanítványom, bizony mondom nektek, nem marad el jutalma.”

Az apostoli beszéd összefoglalás, mely egymás mellé rakosgatja a tanítvány emlékeiből fel-feltörő mondatokat.
Próbálja meg bárki is egyszer - elsőre, hiszen a hármas ciklusonként ismételten meghallgatott, az evangéliumot többször olvasók emlékezete már "fertőzött" - elolvasva visszamondani a tömör felsorolást. Majdnem biztos a csőd, noha a mondatok egy irányba hatnak. Alig akadt volna tanító, aki - ismerve a keleti tanítás körülíró, ismétlő és alapos módszertanát - így, "ömlesztve" zúdította volna a memoriter-t a hallgatók nyakába.
Mindezen megjegyzések ellenére a mellbevágó felsorolás az értelmét igazán akkor kapja meg, amikor a fogyasztói társadalom "végtermékét", az elfuserált, érték- és értékevesztett embert szemléljük, aki a közösségi véleményformálók szlogenjeit egyetlen ellenvetés nélkül elfogadja és értékmérőjévé a medián válik. A nem kritizálható, "bevált" értéktelenség. Milyen érdekes, hogy a szocialistának nevezett uralom magyar vezetőjének kedvenc szavajárása is ez volt: bevált.
Az evangéliumi részlet hallgatójának és befogadójának élete előreláthatólag sok tekintetben konfliktusokkal terhelt lét. A legkisebb mértékben is alig-alig nevezhető "beváltnak", ha annak "kézzelfogható", tárgyiasult, anyagi értékben mért eredményét tekintjük. Eredményessé akkor lesz, ha utána azt a jutalmat kapja (immár a visszamaradóknak nem bizonyítható módon), amiért ezt az óriási rizikót vállalja mindazzal együtt, amit a nyakába kap akkor, amikor "eredménytelenségét" az értetlen környezet rázúdítja.
Az élet óriási, talán a legnagyobb bátorságot igénylő szerencsejátéka ez, a teljes feltett élet ott van Isten "játszóasztalán", aki gondosan őrködik azon, hogy a játék tisztességes legyen és a jutalom el ne maradjon. Addig pedig forog a kerék, de a forgás közben már most felvillannak képek mind a saját, mind az ellentétes oldalon. Egy kipróbálást mindenképpen megér ez a teljesség árnyékát hordozó kaleidoszkóp, már ha valaki Isten asztalát választja és nem egy mókuskereket, aminek, mint tudjuk, az az igazi hátránya, hogy belőle nem lehet kiszállni, csak elpusztulni.
- DI -



2005. június 24., péntek 15:35


címlap zóna archívum




© 1999-2007, Internet Sopron Egyesület