Elveszhet az a 2 és fél milliárd forintos Európai Uniós támogatás, amelyet szőlőterületek megújításához, fajtaváltáshoz, illetve az ültetvények áttelepítéséhez kap Magyarország. Eddig ugyanis alig több mint minden századik gazda igényelte a szőlőtelepítési támogatást. Ha április végéig sem pályáznak elegen, a pénz nagy része elvész, illetve az Unió más tagállamaihoz, vagyis versenytársainkhoz kerülhet.

Hazánkban több mint 90 ezer hektáron termesztenek szőlőt. Egy nemrég készült felmérés szerint az ültetvények nagy részét több mint 30 éve telepítették. A Bormarketing Műhely Kht. nemrég készült felmérése alapján az 1500 hektáros soproni Történelmi Borvidéken például az ültetvények 92 %-a, míg a 8-900 hektáos Pannonhalma-Sokoróalja Borvidék 97 %-a szorul felújításra – tudtuk meg Riegler Zsolttól, a Bormarketing Műhely Kht. ügyvezető igazgatójától. Szakemberek szerint az elöregedett tőkék folyamatos megújításához legalább évi 3000 hektár új szőlőt kellene telepíteni. Ezt segíti az Unió pályázatán elnyerhető 2 és fél milliárd forint, ami csaknem 1300 hektár szőlő megfiatalításához elegendő.
A gazdák hektáronként 8000 euró, azaz mintegy kétmillió forint támogatást kaphatnak szőlőtelepítésre, illetve az ültetvény minőségét javító felújításra. Riegler Zsolt úgy véli: „ez a támogatás arra szolgál, hogy ez a több ezer éve fennmaradó kulturális alap, a szőlőtermesztés tovább éljen Sopronban és környékén, hogy a térségben gazdálkodóknak 10-20 év múlva is megérje szőlőt termelni.”

A gazdák azonban nem tolonganak: március végéig alig több mint 11 hektárra igényeltek támogatást. Riegler Zsolt szerint ennek egyik oka, hogy a gazdák nekifogtak a munkának az ültetvényeken, emellett a borosgazdáknak pedig ezidőtájt kellett elkészíteniük negyedéves jelentéseiket a Vámhivatalnak.
Molnár Ákos, a Magyar Szőlőszaporító-anyag Termesztők Szövetsége alelnöke kérdésünkre azt mondta: a borpiaci zavarral, az alacsony szőlőfelvásárlási árakkal, az ágazat csekély jövedelmezőségével mindenki tisztában van. Az érdektelenség másik oka, hogy az érintettek későn szereztek tudomást a sokak szerint nem kellően átgondolt pályázati lehetőségről. Mint fogalmazott: „A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal megpróbált korrekt, az Uniós előírásoknak maximálisan megfelelő szerkezet-átalakítási közleményt elkészíteni, de annyira nehézkessé sikerült, hogyha valaki be akarta volna tartani az összes előírást, akkor gyakorlatilag a szerkezetátalakítási támogatást nem tudta volna fölvenni.” Molnár Ákos hozzátette: „a támogatást kétféleképpen lehet felvenni: utólag finanszírozva vagy előleggel. Mivel azonban csonka év van, már csak az előleget igénybe véve lehet ezt a támogatást felvenni, ehhez bankgarancia szükséges, amihez pedig rendkívül szigorú előírásokat támasztanak a bankok. Ezt nem sikerült a kiírásba foglalni oly módon, hogy a bankok számára is elfogadható legyen, ergó azok nem adtak bankgaranciát erre.”
A Magyar Szőlőszaporítóanyag-termesztő Szövetség egyeztetést kezdeményezett az agrártárcával és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatallal az eljárási szabályok egyszerű-sítésért. Molnár Ákos elmondta: „Az FVM - talán most először - fogadókészséget tanúsított,  mert ők is belátták, hogy ez a 2 és fél milliárd forint az nemcsak nekünk, hanem az államnak is nagyon fontos, hiszen az Unió nem egy nagylelkű szervezet, és ha mi ezt nem használjuk ki, akkor jövőre csökkentett mértékben adja ezt a támogatást, illetve a fel nem használt keret-összeget olyan országok között osztja szét, akik túligényelték, ilyenek pl. az osztrákok. Egyébként nem vagyunk az Unióban egyedül a problémával, mert ennek a szerkezetátalakítási programnak a bevezetésekor a franciák ugyanekkorát hibáztak, mint mi és ők sem tudták az első években fölvenni.”
Ha a határidőig, április 30-ig sem igényelnek támogatást a gazdák legalább a támogatható terület 75 %-ára, akkor az Unió a következő borpiaci évben csökkenti a rendelkezésre álló 2,5 milliárd forintot, a fel nem használt pénz pedig piaci versenytársainkhoz kerülhet.

Tóth Anita Lilla