Olvasóink többször is olvashattak arról, hogy az ismert soproni történésznek ifj. Sarkady Sándornak újabb hiánypotló könyve készül. Az 1944. december 18-i Sopron elleni légitámadás évfordulóján a könyvet maga a szerző mutatta be Sopronban.

A kellő, ám sokszor hiányos alapokon nyugvó személyes és közösségi helyes önértékelésen túl, az események és azok összefügéseinek tényszerű ismerete mindig egyedi, és egyben egyéni tanulságokkal szolgálnak; mi több, példamutatók lehetnek értékválságos társadalmunkban.

A katonasághoz, katonáskodáshoz, akár a háborús helyzetben való helytálláshoz kapcsolódó, aktuális helyzetelemzéshez közelíteni a könyv kapcsán ezúttal nem fogunk (holott lehetne), egyrészt azért nem, mert az a tudományos igényesség, amely a könyv elkészültét, annak minden sorát, bemutatott fotóját jellemzi, például a magyar honvédelem aktuális helyzeténél emelkedettebb szférákat tár fel, és tárgyszerűségében sem ahhoz közelít.

Mindezekkel együtt a könyv Sopron Vármegye területén folytatott kutatásokkal sok személyes vonatkozású anyagot mutat be. Ez utóbbit teheti, hiszen még többen élnek közöttünk olyanok, akik szemtanúi, elszenvedői voltak a kegyetlen világégésnek, vagy éppen fotót, írásos dokumentumot őriznek azokból az időkből. Közülük többen is jelen voltak a Vas- és Villamosipari Szakképző Iskolában tartott könyvbemutatón, amelyen a szerző, ifj. Sarkady Sándor újból megcsillogtatta előadói tehetségét is, azzal, ahogyan a könyv anyagából összeállított vetítettképeket bemutatta, s közben az eseményeket, illetve azok feltárásának folyamatát is ismertette.

Tárgyi tudás, hihetetlen munkabírás, szorgalom, alaposság és igényesség, és mindezek mellett, valamiféle isteni ajándékként kapott ügyszeretet és elkötelezettség az, amely ifj. Sarkady Sándor kutatói tevékénységét jellemzi, és, amelynek legújabb gyümölcseként kézbevehetjük a légiharcokat és légieseményeket bemutató könyvet.

A könyv több egyedülálló, eddig soha semmilyen formában nem közölt dokumentumot, fotót tartalmaz, az adatközlők hosszú névsora pedig azt is jelenti, hogy ifj. Sarkady Sándor kutatótevékenységének számos elismerője és támogatója van.

A hasonló jellegű munkák egyik, nagy erőfeszítést igénylő, és talán legizgalmasabb feladata a fotók helyszíneinek, az azon szereplő személyeknek azonosítása. Ifj. Sarkady Sándornak ezirányú törekvései is eredményesek, és nem utolsó szempont a könyv értékelésénél annak olvasmányos stílusa, amely kimondatlanul és talán inkább közvetlenül szolgálja a a maga nem kevésbé hatékony módján.a mai kordivatok által megtépázott történelemoktatást,

A szerző kutatásai során átnézte a korabeli sajtót; a híreket összevetette a hivatalos amerikai jelentésekkel, és utánanézett az alispánhoz beérkezett jelentéseknek, a járások szolgabíráinak és települések körjegyzőinek a légieseményre vonatkozó iratainak. A Soproni Levéltár és a Hadtörténeti Intézet Levéltára mellett a kutató munkáját az internet is segítette, és a már említett, sok önkéntes adatszolgáltató.

A szerző a könyv epilogusában a következőket írja:
,,Ebben a könyvben a Sopron megye légterében lezajlott légieseményeket és azok következményeit próbáltam meg időrendben összefoglalni és bemutatni. Összegyűjtöttem a községek határában lezuhant bombázók és vadászgépek dokumentálható adatait is.
Újabb adalékokkal próbáltam még teljesebbé tenni a már több részletében ismert képet. Az ország nyugati megyéje és megyeszékhelye hosszú ideig tűnhetett a béke szigetének. Ennek szakadt vége 1944. április közepétől. Az amerikai légistratégia az idő előrehaladtával Sopron bombázását is tervbe vette. Nem a legendáknak, a tényeknek kell hinnünk. Már két nappal a sikertelen kiugrás előtt elpusztítandó célpontként szerepel a város két pályaudvara a kiértékelő légifelvételen. Mivel a gördülőanyag, a frontnak szánt utánpótlás - mint egyik utolsó összekötő kapocs - rajtunk keresztül vezetett, szét kellett azt bombázni. Az utolsó, legnagyobb és legsúlyosabb amerikai légitámadás a város ellen azonban kizárólag a szovjet hadsereg felkérésére történt, mivel támadó erőiket a Kisalföld térségében német és magyar erők feltartóztatták.
Könyvemet emlékeztetőnek szántam. Az utókor könnyen felejt. Én magam is ahhoz a szerencsés nemzedékhez tartozom, amelynek csupán történelem már a vármegyét és az akkori megyeszékhelyt ért bombatámadások sora. Áldozataiknak pontos számár ma sem ismerjük. Egy 1946-os polgármesteri jelentés szerint a várost összesen 9 légitámadás érte, és a háborús cselekmények következtében 2200 fó vesztette életét."

T.É.

(Ifj. Sarkady Sándor: Légiharcok és légiesemények 1944-45-ben Sopron Vármegyében; Edutech kiadó 2004)
A könyvborítón: felderítő felvétel Sopronról, amelyet a San Severoban állomásozó Dél-afrikai Királyi Légierő (SAAF) egy gépe, egy Mosquito, 60. Squadron, készítette 785. küldetésén, 1944. október 13-án, délelőtt 9 óra 30 perckor, 7000 méter magasból; National Archiv)